Századok – 1925-1926

Értekezések - KRAJNYÁK GÁBOR: Szent István veszprémvölgyi donatiójának görög egyházi vonatkozásai 498

506 KRAJNYÁK GABOR. eredetét. A palástot Gizella királyné csináltatta ajándéknak s így a feliratot a maga ízlése szerint rendelte meg. Különben, amint Czebe Gyula elmésen megjegyzi, a latin betűk hímzése bizonyára nem okozott nagy gondot az apácáknak. A koronázó-paláston kívül a Szent László koronázó-palástját és a Szent István erszényét is a görög apácák munkájának tekinthetjük. Az erszény ószláv-nyelvű felirata a keresztalakú mintájában : Β y λ π ro c π ο λ π J' η ·ΐ <> e τ ι. τ hou na η a c η unt π β ι n i, κ h. Legyen Uram a te kegyelmed rajtunk (amint mi tebenned bíztunk: a tér elégtelensége miatt elmaradt) most és mindörökké. A görög szertartás szerint vasárnap első hang szerinti misei prokimert. Az alsó felirat ez : Β ο at e y m e Λ 1> » h " » '"» λ a r o c λ ο β h 11 H, II p 0 C Β II Τ II Λ II U e Τ Β O e H a II IJ II II 0 M II Λ y fi II II'. Könyörüljön rajtunk az Isten és áldjon meg minket. Derítse fel reánk az δ orcáját és könyörüljön rajtunk. (66. Zsoltár első verse.) Mint teljes szövegű szertartási szöveg előfordul a köznapi éjféli istentiszteleten és ;v nagyböjti vasárnapi vecsernyén a szt. Efrém imája előtt mint fenhang. Továbbá a görög szertartású új misések ezen szavak kíséretében adják a primiciai áldást. Ezek a feliratok egyházi vonatkozásban karakterisztikusak, ugyanezt a koronázó paláston lévő fel- , iratokról: „Casula haec data et operata . . . stb." nem mondhatjuk. Szent István a görög apácákat inkább Görögországból, mint Olaszországból hozatta. Egyrészt ez volt az ősforrás, másrészt a templomépítőket, művészeket is onnan hozatta. Konstantinápolyban magyar zarándokházat és templomot építtetett. Szent Imre herceg neje a görög császár leánya és mindketten a szüzességi foga dalmat a veszprémvölgyi zárdában tették le. Egyházi vonatkozásban pedig a délitáliai-sziciliai-görög egyház a szertartásmenet (tipikon) tekintetében önálló irányt követett és követ, ú. n. italogrekus tipikont, míg minden más terület, tehát Magyarország, a Balkán stb. vagy a byzanci Sztudita tipikont, vagy a jeruzsálemi Szt. Száva tipikont követte és követi. A zárda még IV. Béla idejében is mint a királyleányok nevelőintézete állott fenn. Boldog Margitot ide hozta édesanyja, míg elkészült a róla elnevezett margitszigeti zárda. Ez időtájt a monostorban már cisztercita/