Századok – 1925-1926

Értekezések - MADZSAR IMRE: Az elemi oktatás fővárosunkban a török kiűzése után 25

40 MADZSAR IMRE. telket kapott a kamara igazgatóságtól templom építésére.1

Az első ismertnevű tanító Prandt Tamás, ki 1731 szeptember 28-ától kezdve kap félévre 12 forint fizetést. Majd 1732 március 28-tól négy éven át Nase György vízivárosi német tanító látja el segédtanítójával ezt az iskolát is évi 24 forintért. Az 1741. évben Beyer Wolfgang kap 20 forintot, azután másfél évig özvegye szerepel, majd 1743 július 1-től Nissak János József a tanító, szintén 20 forint fizetéssel. Összes jövedelmét 1756-ban körülbelül 120, 1774-ben 170 forintra teszik. Van segédtanító s a 70-es években mintegy 40 tanuló. Mindezek szerint mai fővárosunk jobbparti részén a török kiűzése és az állami közoktatás megalapítása közé eső korszakban (1687—1776) összesen 10 elemi iskola jött létre, melyek között 1 református, 1 görögkeleti, a többi 8 katholikus. Az óbudai református népiskolában s talán kezdetben még a horvátvárosiban is magyarul, az egyik vízivárosi, valamint a tabáni görögkeleti iskolában szerbül tanítanak. A várbeli, országúti, újlaki iskolák és az óbudai katholikus iskola németek, a vízivárosi régibb iskolában 1727 óta magyarul és németül, a tabáni katholikus iskolában pedig németül és szerbül folyik a tanítás. A tanító városi fizetése majdnem mindenütt 20 forint s közelebbről nem ismert helyi okokból csak a Horvátvárosban kevesebb. A várbeli német s a vízivárosi magyar mester alighanem azért kapott 50 forintot, mert nekik stólajövedelmiik nem volt. A vízivárosi német tanítónak a magyar iskola ellátásáért fizetett 75 forintban valószínűleg a segédtanító fizetése is bennfoglaltatik. Egyébként a praeceptorok rendszerint szintén 20 forintot kaptak évente, azaz a tanító a várostól nyert fizetést tulajdonképen továbbadta a segédtanítónak. Ennek magyarázata, azt hiszem, abban keresendő, hogy a tanító csak vezetője, igazgatója az iskolának, a tanítást tulajdonképen segédei végezték.2 1 Orsz. Levtár Kam. oszt., a budai ágostonrendűek iratai. A Gewehrbrief 1701 okt. 16-ról szól. 2 Megerősíti ezt a Békeynél (Budapest főváros közokt. vázlatos tört. 17. 1.) olvasható adat, mely szerint 1846-ig az iskolamester a kántorság miatt rendszerint nem vezethetett osztályt. Havas István is írja (Budapest községi oktatásügyének vázlatos története. Budapest é. n„ 16. 1.), hogy 1833-ban a lipótvárosi iskolában maga a főtanító nem tani-