Századok – 1925-1926

Értekezések - SEBESTYÉN JÓZSEF: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai - 462

480 sebestyén józsef. birtokain különösön Yerbőczy Imre és emberei erőszakoskodtak. 1 2. Mikor a török Székesfehérvárt elfoglalta (1543 szept. 2.), a káptalan, melynek az élete úgyis csak lassú haldoklás volt már, teljesen fölbomlott; még meglévő tagjai szerte-széjjel szóródtak az egész országban s a fényes, nagymultá testületből majdnem üres cím gyanánt csak a prépostság és az őrkanonokság maradt meg. Λ török hódoltság terjedésével a káptalan birtokai nagyrészt török kézre kerültek, ami még megmaradt, az csak régi gazdagságának romja s maradéka volt már. Ettől az időtől kezdve a prépostság és az őrkanonokság valamiféle kisegítő javadalom gyanánt kezdett szerepelni és ezt a szerepet töltötte be a török uralom egész ideje alatt. így a prépostságot a XYT. században a pécsi, csanádi, veszprémi és győri püspökök bírták, míg a kifejezetten káptalani birtokok illetéktelen világi kezekbe kerültek. A gazdátlanul maradt javadalmak jórészben könnyű zsákmányai lettek egyes hatalmas, erőszakoskodó főuraknak, vagy pedig maga a király ajándékozta el azokat híveinek hűségük és szolgálataik megjutalmazására. A káptalan Bélawár, Thóffy, Sykwa, Baráthi, Csütörtökhely és Felső-Herenth nevű birtokait Ferdinánd 1548 aug. 18-án kelt adománylevelével Thahy Ferencnek és családjának adományozta, „mivel a székesfehérvári egyház a törökök kezére jutott s a kanonokok részint meghaltak, részint az ország különböző tájékain szétszóródtak." A Thahy-család a falvak birtokában megmarad mindaddig, „amíg a káptalan vissza nem állíttatik s a kanonokok teljes számban ismét együtt nem lesznek."2 A XVI. század vége felé pedig Rudolf király kárpótolta és ajándékozta meg egyik hívét a káptalan birtokaival. 1587 január 29-én orbowai Jakossych Ferenc, Győr vár alkapitánvának maradékait: Imrét és Andrást elégíti ki a tőliik hadicélokra kölcsönvett kétezer rajnai forint (1600 tallér) ellenében. A zálogba adott birtokok közül Pákozd, Sukoró és Sóskút a káptalan, Etvek a prépostság és Gvuró az éneklőkanonok javadalmát képezte, amelyeket azzal a feltétellel bocsátott a megnevezettek használatába a királv, 1 Ipolyi Arnold: Oláh Miklós levelezése 274.. 298. o. Monumenta Hungáriáé Historien XXV. k. I. o. Egyházt. Emi. IV. k. 224. o. - Országos Ltr. Liber Regius II. k. 259. ο.