Századok – 1925-1926
Értekezések - SEBESTYÉN JÓZSEF: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai - 462
476 sebestyén józsef. Ezek voltak a bulla főbb pontjai és rendelkezései. Hogy minő hatást váltott ki az illetékeseknél: az esztergomi érseknél s a veszprémi püspöknél, akik ellen a bulla jóformán irányult, nem tudjuk. Tény az, hogy az esztergomi érsek és a fehérvári prépost vitájában, mely a XVIII. század első évtizedeiben folyt le, X. Leó bul Iája hatalmas argumentum gyanánt szerepelt a prépost kiváltságai mellett, amit az esztergomi érsek azzal igyekezett gyengíteni és lerontani, hogy a bullát „subreptitie", vagyis az igazság elhallgatásával, hamis útonmódon kieszközöltnek nyilvánította. Az érsek szerint a bulláról II. Lajosnak tudomása sem volt és azt a meghatalmazottak sohasem hirdették ki. Ha II. Lajosnak csakugyan szívén feküdt volna a fehérvári prépostság és káptalan kiváltságainak megerősítése, akkor annak kihirdetését is minden bizonnyal szorgalmazta volna; lett volna is erre elég ideje s alkalma, hiszen a bulla megjelenésétől egész a mohácsi vészig úgy-ahogy békében élt az ország, így semmi akadálya sem volt annak, hogy a bullát az országban közhírré tegyék. Valószínű tehát — okoskodik tovább az érsek —, hogy az, aki a bullát kieszközölte, a király tudtán kívül hamisan járt el s midőn IT. Lajost az esztergomi érsek jogairól fölvilágosították, a bulla kihirdetését és végrehajtását megtiltotta. Ez volt két századdal későbben X. Leo bullájáról az esztergomi érsek véleménye. Ugyanezen álláspontot foglalták-e el az akkori prímások, nem tudjuk; bármiként áll is a dolog, a bulla érvényességéhez nem volt szükséges annak kihirdetése és ha azt valóban nem hirdették ki, az annak a jele és bizonyítéka, hogy nem is volt reá szükség. Abban a politikai feszültségektől izzó korban ilyen kisebb jelentőségű iigy nem igen érdekelgos Levéltárban Acta particularia Nr. 2. alatt X. Leó bullájaként ugyanazon dátummal található. A két szöveg tanulmányozása után arra az eredményre jutottam, hogy az eredeti bullaszöveg az Országos Levéltárban található, míg az Egyetemi Könyvtár, jobban a Kaprinay által másolt szöveg nem más, mint conipilatio, rövid összefoglalása a fehérvári prépostság és káptalan azon kiváltságainak, melyekben az idők folyamán őket a pápák részesítették. Megerősített e véleményemben az is, hogy abban a küzdelemben, melyet Keresztély Ágost esztergomi érsek és Nesselrode fehérvári prépost vívtak egymással a XVIII. század elején, e bullaszöveget maga a szívós és fáradhatatlan ellenfél is hitelesnek ismerte el.
