Századok – 1925-1926

Értekezések - SEBESTYÉN JÓZSEF: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai - 462

470 sebestyén józsef. A XV. század utolsó évtizedeiben a káptalan elleni támadások jóformán egy kérdés körül koncentrálódnak. Az ellenfeleknél különösen az okozott legtöbb bajt és váltott ki legtöbbször tiltakozást, hogy a prépost és a káptalan az összes joghatósága alá tartozó egyháziak és világiak kihágási és bűnügyeiben — melyek szorosan az egyházi törvénykezési fórum elé tartoztak — teljes joggal és fennhatósággal bíráskodott és döntött. Az ország különböző részeiben fekvő plébániák hívei és plébánosai fölött gyakorolt egyházi joghatóság, pl. gyónások meghallgatása, a püspöknek fönntartott esetek alól való feloldozás stb., nem egy ízben az illető terület püspökének tiltakozását vonta maga után. Mikor a kiváltságok ellen intézett támadások mind gyakrabban ismétlődtek, a káptalan 1467-ben II. Pál pápához fordult oltalomért. A pápa a kérést minden nehézség nélkül teljesítette, a kétségbevont fennhatóságot megerősítette; feltételül csak azt kötötte ki, hogy a káptalan a kiváltság elismeréséért fizessen évenként Szent Péter és Pál apostolok ünnepén fél uncia aranyat.1 Bár a pápai bulla teljes mértékben elismerte a káptalan álláspontját, a támadások mégsem szűntek meg teljesen. Alig mult el egy-két rövid esztendő, újból feléledt a harc és folytatódott a támadás. A kérdést ezúttal nagy jogászi ügyességgel és elevenséggel vetették föl. Elismerték, hogy a káptalannak a pápai bullák értelmében csakugyan van joghatósága azon plébániák, kápolnák (hívek és plébánosok) fölött, melyek szerte az országban a káptalan régi birtokain épültek és szerveztettek. Ez a joghatóság azonban csak a már meglévő, a pápai bullák kibocsátása előtt szerzett birtokokra és javakra vonatkozik. Ha ezen okoskodást és megkülönböztetést sikerül keresztülvinni és elfogadtatni, akkor a fehérvári káptalannak idővel lettek volna olyan birtokai, plébániái, melyeken teljes joghatóságot gyakorolhatott volna, és lettek volna olyan birtokai, melyek e kiváltság alól ki lettek volna véve. Az igaz, hogy már IX. Bonifácnak a káptalan javára kibocsátott bullája tartalmaz olyan irányú rendelkezéseket, melyek a jövőben szerzendő birtokokat is belefoglalják az egy házi joghatóság körébe, a kérdést mégis fölvetették és 1 Lukosios: Monum. Rom. Ep. Vespr. ΙΠ. 189—190. o.