Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Tárca - Áldásy Antal: Zsilinszky Mihály † 435

436 tárca. Vele nemcsak Akadémiánknak korra legidősebb tagja távozik el körünkből örökre, de a régi, nagy Magyarország közéletének egyik nagyérdemű alakjától is örökre búcsút kell vennünk, aki talán utolsó volt azon lelkes férfiak között is, akik a kiegyezés idejében a magyar történettudomány szolgálatába állítva erejüket és tudásukat, lankadatlan, önzetlen munkával lerakták azokat az alapokat, melyeken a magyar történettudomány mai büszke épülete emelkedik. Zsilinszky Mihály ravatalánál állva, eszembe jutnak a zsoltáros szavai: „A mi éltünk napjai hetven esztendő, jó egészségben nyolcvan esztendő, ami annak fölötte van, fáradság és fájdalom, mert eljő az ernyedés és elragadtatunk." Valóban alig találnék szavakat, melyekkel jobban jellemezhetném elhúnyt tagtársunk életét, kinek egész élete az ernyedetlen munkában, a magyar tudománynak, a magyar kultúrának és közéletnek szolgálatában teit el. Az egyszerű alföldi földmíves gyermeke a legnemesebb pályát választotta magának, midőn a szarvasi gimnázium tanári kathedrájára lépett, hogy a magyar történet, a magyar nyelv és irodalom ismeretébe bevezesse a gondjaira bízott fiatalságot. Nemes hivatásától elvonta őt a politika, mely a közéleti tevékenység terére sodorta, amelyen több mint negyven éven keresztül szolgálta nemzetét a közigazgatási hivatalokban, a törvényhozás termében, közéleti tevékenysége utolsó éveiben pedig a magyar kulturális élet egyik vezető állásában. De a politika, mely annyi hű fiát a magyar nemzetnek térítette le végleg arról a pályáról, melyre predesztinálva volt, Zsilinszky Mihálylyal szemben kivételt tett. Politikai és közéleti tevékenysége közepette és hű maradt ahhoz a tudományszakhoz, melynek szolgálatába mint fiatal tanár szegődött és tudományos téren kifejtett munkássága jórészt arra a korra esik, amidőn a közpályán működött. Azokban a tudományos intézményekben, melyek a magyar történettudomány művelését tűzték ki céljukul, a Magyar Tudományos Akadémiában, a Magyar Történelmi Társulatban, melynek másodelnöki tisztét évek hosszú során át viselte, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságban Zsilinszky Mihály fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki és munkáinak hosszú sora bizonyságot tesz arról, hogy a tudomány világa képezte azt a milieut, amelyben magát tulajdonképen otthon érezte.