Századok – 1925-1926

Értekezések - MADZSAR IMRE: Az elemi oktatás fővárosunkban a török kiűzése után 25

AZ ELEMI OKTATÁS FŐVÁROSUNKBAN A TÖRÖK KlC'ZÉSE UTÁN. 31 bert a város gyakran jegyzőjének is alkalmazza vagy kisebb hivatalokat ruház rá, ha a polgárság jóindulatát kiérdemli. A protestáns papoknak a török kiűzése után távozniok kellett Pestről és Budáról. Az új kiváltságlevél értelmében protestáns házat és evvel polgárjogot itt nem szerezhetett. Még magánistentiszteletet sem tarhattak II. József koráig. Annál feltűnőbb, hogy Óbudán a református egyházközség valahogy mégis fenntartotta magát. Talán a felszabadító sereg valamelyik protestáns tisztje vette őket oltalmába. A csekélyszámú egyházközség jelentőségét növeli, hogy a Budán és Pesten idővel megtelepedett, valamint az átutazó reformátusok is ide jártak, mintahogy az evangélikusok meg 1699 óta Cinkotára mentek isteni tiszteletre. Az óbudai reformátusok eleinte a mai katholikus plébániatemplomot használták, melyet azonban a földesúr 1698-ban elvett tőlük. Ezóta egy parasztházban gyülekeztek, míg végre a türelmi rendelet (1781) lehetővé teszi, hogy templomépítésre kezdjenek gondolni. Az egyházzal iskola is volt kapcsolatos. Bár az első név szerint említett tanítót csak 1716-ból ismerjük Pátkay, György személyében, az 1770—71-i országos iskolaösszeírás szerint az iskola emberemlékezet óta áll fenn. Az utóbbi évben Patay Benjamin tanítónak 10 fiú- és 5 leánynövendéke van s az évenkint nem egészen 5 forintot kitevő tandíjon kívül 24 krajcárt és fél pozsonyi mérő búzát kap minden egyes házaspártól.1 Ugyanebben az időben az óbudai németnyelvű katholikus iskolába 80—90 gyerek jár. Az olvasni tanulók 2Va, az írók 5, a számolók 7y2

dénárt fizetnek hetenfidei nostrae professione in ludum civicum introductus." Ugyanott: „Ludi magistrum assumendi facultas ac activitas est magistratui... tenetur nihilominus is semet parocho sistere." Miller: Historiographia Ecelesiarum L. R. Civitatis Budensis (Nemzeti Múzeum kézirattára. Fol. Lat. 400.). Az iskolamester és az egyház viszonyáról 1. még az 1560-i és 1629-i nagyszombati zsinatok végzéseit: Péterfy Sacra Concilia Posonii 1742. II. köt., 111. és 254. 1. 1 Mészáros Sámuel i. m. 25. és 63. 1., hol az idézett két tanító között még Váczi János (1738—50) és Szakáll János (1755—83) említtetnek. Az Orsz. Levéltárban (H. Tan. Lad. Ε. fasc. 12. I.) őrzött 1771 ápr. 20-i pestmegyei jelentés szerint nem Pátk>ay, hanem Patay Benjamin a negyedik tanító neve s tíz éve, azaz 1761 óta tanít, míg a Mészárosnál idézett 1784 márc. 20-i óbudai fölterjesztés működése kezdetét 1756-ra teszi.