Századok – 1925-1926

Értekezések - THIM JÓZSEF: A délmagyarországi szerb küldöttség Ferdinánd királynál Innsbruckban 1848-ban 15

A DÉLMAGYARORSZ. SZERB KÜLDÖTTSÉG FERDINÁND KIRÁLYNÁL (1848). 23 erről, mert ne gondolja ön, hogy az orosz fegyverek Oroszország határain túl meg fognak szólalni, amíg ezt Oroszország becsülete vagy érdeke meg nem követeli" — mondá az orosz nagykövet.1 Az orosz követ szerint a szerbek csakis az osztrák dinasztia érdekében léphettek fel, s ez megfelelt teljesen I. Miklós orosz cár ρ reklamációjának, aki minden forra­dalomnak esküdt ellensége volt. A cár ki is jelentette, hogy nem engedheti meg, hogy az osztrák vagy török birodalom statusquoja forradalom útján megváltoztas­sék. Az oroszok tehát részvétlenül viseltettek a szerb fölkelés iránt, sőt Rajacsits érsekre nehezteltek is, aki a patriarchiai címet Bécsben a katholikus uralkodónál kérelmezte s mint gróf Medem később Bogdanovits Konsztantin szerb bizalmi férfiú előtt mondotta, ezzel elrontott mindent. Midőn Bogdanovits fölvetette az orosz segély kérdését, gróf Medem azt feleié néki, hogy Orosz­ország hivatalosan idegen állam belső ügyeibe nem avat­kozhatik.2 Kossuth Lajos teljesen félreismerte a helyzetet; kezdetben hatszáz mészárossal vélte a szerb karlócai népgyűlést szétverni, azután pedig Oroszországot vá­dolta meg, hogy a szerb fölkelést titokban támogatja. Az 1848 május 22-i minisztertanácsban indítványozta, hogy Pulszky Ferenc államtitkár Bécsben kérdezze meg kategorice az orosz követtől, vájjon benne van-e a szerb mozgalomban a muszka keze, mert ez nem volna tűrhető. Ezen impolitikus indítványból mi sem lett és méltán megdöbbentette Deák Ferencet és gr. Széchenyi Istvánt.3 Meddő maradt a szerb küldöttség eljárása azon ok­ból is, mivel Jellacic horvát bán csak lanyhán támo­gatta a szerb követeléseket. Másrészt az udvar sem bízott a szerbekben és kezdettől fogva értesült br. Hrabovszky péterváradi és br. Piret temesvári főhadparancsnokok által a szerbiai kormány titkos céljairól.4 István nádor pedig (1848 május 1-én) azt írta Ferenc Károly főherceg­nek, hogy a szerbek nem lesznek a császár hasznára, 1 nejiak, JKaTHje HaB.ioBHka, οτρ. 71. 2 Pajaint, AMaHH.ja, 397 > Bogdanovits levele Rajacsitshoz Olmütz. 1849. febr. 17. 3 Károlyi Árpád, Gróf Széchenyi döblingi hagyatéka I. k., 118., 320. 1. 4 Thim, Die Gründunigsversuche Jugoslaviens. Unga­rische Jahrbücher, Berlin, 1921. Bd. I. S. 22—35.

Next

/
Thumbnails
Contents