Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Payr Sándor: A dunántúli ev. egyházkerület története; I. kötet. Ism. Szelényi Ödön 282

TÖRTÉNETI IRODALOM. 291 fokú posztóipar meghonosításán. De mindez csak félrendszabály volt, mert hogy az észszerűbb gazdálkodás és igazán gyerekcipőben járó gyáripari (igazában csak manufaktúrák voltak) tevékenység számára az ösztönzésen kívül megadja az életföltételeket is a magyar szempontból irányított kereskedelmi és vámpolitikában, arra egy-két tisztábban látó kormányférfi (különösen Borié és Zinzeudorf) minden sürgetésére sem tudta magát soha elhatározni. Mi volt az oka a bécsi udvar e kettős eljárásának? Az egyik ok a magyar nemességnek rideg elzárkózása az adóvállalástól, illetőleg Magyarország csekélynek talált részesedése a monarchia terheiben, a másik pedig a magyar kereskedelmi mérleg látszólagos aktivitása Ausztriával szemben, amelyből a kormánykörök Magyarország belső gazdagodására véltek következtethetni. Minthogy Ausztria többet adózik s könnyebben adóztatható ugyanakkor, amidőn Magyarországon a legmérsékeltebb adóemelést is csak alig-alig lehet keresztül vinni, a nemesség adóvállaiását pedig egyáltalában nem, a bécsi kormány fenti gazdaságpolitikája révén, közvetve iparkodott céljait elérni. Ámbár az idevágó tárgyalási s egyéb forrásanyagot összefüggő teljességében nem ismertük, a bécsi udvar gazdasági politikájának ez a gyarmati jellege, nemkülönben annak az adókérdéssel való szoros kapcsolata történetirodalmunk megállapításai közé tartozott. Sőt hála a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle működésének, foglalkoztak annak egyes részleteivel is. A bécsi levéltári anyagnak összegyűjtése azonban s a kérdésnek ezen az alapon részletekbe menő megvilágítása Eckhart érdeme, bár a bécsi politikának általa elibónk vázolt ténykedéséből sajnálattal nélkülözzük az úrbéri kérdést, amit annál is inkább szeretnénk megtalálni munkájában, mert az őstermeléssel foglalkozó fejezet zárószavaiban a szerző maga állapítja meg: „A reformok legfőbb akadályozói a társadalmi viszonyok voltak. Az újításnak itt kellett volna megindulnia... A felszabadult vagy terhei legnagyobb részétől megszabadított paraszt mindenütt többet és jobbat termelt, mint a robot alatt roskadozó." Már pedig az első lényeges lépést ezen a téren éppen a Mária Terézia kezdeményezte úrbéri rendezés jelentette. A mű legértékesebb részét azonban nem annyira a bécsi udvar gazdasági politikájának részletes ismertetésében látjuk, mint inkább az ezt kísérő fejezetekben, ahol a szerző kritikai vizsgálat tárgyává teszi a bécsi udvarnak Magyarország kereskedelmi mérlege ós a monarchia terheihez való hozzájárulása tekintetében vallott felfogását. Mint fentebb láttuk, ez képezte a Magyarországgal szemben követett gyarmati politikának a kiindulópontját. Eckhart eredményei mindkét vonatkozásban kimutatják e felfogás helytelenségét. Ami 19*