Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Payr Sándor: A dunántúli ev. egyházkerület története; I. kötet. Ism. Szelényi Ödön 282

TÖRTÉNETI IRODALOM. 291 fokú posztóipar meghonosításán. De mindez csak félrend­szabály volt, mert hogy az észszerűbb gazdálkodás és igazán gyerekcipőben járó gyáripari (igazában csak manufaktúrák voltak) tevékenység számára az ösztönzésen kívül megadja az életföltételeket is a magyar szempontból irányított keres­kedelmi és vámpolitikában, arra egy-két tisztábban látó kormányférfi (különösen Borié és Zinzeudorf) minden sürge­tésére sem tudta magát soha elhatározni. Mi volt az oka a bécsi udvar e kettős eljárásának? Az egyik ok a magyar nemességnek rideg elzárkózása az adó­vállalástól, illetőleg Magyarország csekélynek talált részese­dése a monarchia terheiben, a másik pedig a magyar keres­kedelmi mérleg látszólagos aktivitása Ausztriával szemben, amelyből a kormánykörök Magyarország belső gazdagodá­sára véltek következtethetni. Minthogy Ausztria többet adó­zik s könnyebben adóztatható ugyanakkor, amidőn Magyar­országon a legmérsékeltebb adóemelést is csak alig-alig lehet keresztül vinni, a nemesség adóvállaiását pedig egyáltalában nem, a bécsi kormány fenti gazdaságpolitikája révén, köz­vetve iparkodott céljait elérni. Ámbár az idevágó tárgyalási s egyéb forrásanyagot összefüggő teljességében nem ismertük, a bécsi udvar gazda­sági politikájának ez a gyarmati jellege, nemkülönben annak az adókérdéssel való szoros kapcsolata történetirodalmunk megállapításai közé tartozott. Sőt hála a Magyar Gazdaság­történeti Szemle működésének, foglalkoztak annak egyes részleteivel is. A bécsi levéltári anyagnak összegyűjtése azonban s a kérdésnek ezen az alapon részletekbe menő meg­világítása Eckhart érdeme, bár a bécsi politikának általa elibónk vázolt ténykedéséből sajnálattal nélkülözzük az úrbéri kérdést, amit annál is inkább szeretnénk megtalálni munká­jában, mert az őstermeléssel foglalkozó fejezet zárószavaiban a szerző maga állapítja meg: „A reformok legfőbb akadályo­zói a társadalmi viszonyok voltak. Az újításnak itt kellett volna megindulnia... A felszabadult vagy terhei legnagyobb részétől megszabadított paraszt mindenütt többet és jobbat termelt, mint a robot alatt roskadozó." Már pedig az első lényeges lépést ezen a téren éppen a Mária Terézia kezdemé­nyezte úrbéri rendezés jelentette. A mű legértékesebb részét azonban nem annyira a bécsi udvar gazdasági politikájának részletes ismertetésében lát­juk, mint inkább az ezt kísérő fejezetekben, ahol a szerző kritikai vizsgálat tárgyává teszi a bécsi udvarnak Magyar­ország kereskedelmi mérlege ós a monarchia terheihez való hozzájárulása tekintetében vallott felfogását. Mint fentebb láttuk, ez képezte a Magyarországgal szemben követett gyar­mati politikának a kiindulópontját. Eckhart eredményei mind­két vonatkozásban kimutatják e felfogás helytelenségét. Ami 19*

Next

/
Thumbnails
Contents