Századok – 1925-1926
Értekezések - THIM JÓZSEF: A délmagyarországi szerb küldöttség Ferdinánd királynál Innsbruckban 1848-ban 15
16 THIM JÓZSEF. az egységes osztrák monarchiának és az ezen eszme szolgálatában álló katonai pártnak, különös súlyt adott nemcsak a horvát, hanem a szerb küldöttségnek is, mely szintén hangoztatta a dinasztia iránti és az osztrák összbirodalom iránti hűségét. Vele szemben kényes volt a dinasztia helyzete az olaszországi horvát hatarőrvidéki harcosok miatt is, melyek zömét képezték az olaszok ellen küzdő osztrák hadseregnek. Jól tudta ezt Jellacic is, s az Innsbruckba érkezett angol követ, Ponsonby, 1848 június 25-én lord Palmerstonhoz intézett jelentésében idézi is Jellacic szavait: „I am here in your power, arrest me, if you please; but what I did was done bey the will of our people. Arrest, if you please; but if you do, the Croatians will recall all their soldiers from Italy, and I cannot prevent it."1 Jellacic Innsbruckba érkezve, 1848 június 17-én Wessenberg osztrák külügyminisztert kereste fel, aki a bán előadott panaszait nem találta egészen alaptalannak ;2 ezután Ferenc Károly főhercegnél tisztelgett, mit a főherceg a magyar őfelsége körüli miniszterrel, Eszterházy Pál herceggel külön tudatott is. Eszterházy miniszter eleinte ellenezte a horvát és szerb küldöttségek Ferdinánd király által való fogadtatását, nem volt ellene azonban, hogy Ferenc Károly főherceg előtt mint magánegyének tiszteleghessenek. Személyes jelenlétét ehhez azonban kikötötte, miután a horvát sajtó nyiltan hangoztatta a főhercegről, hogy a horvát mozgalommal rokonszenvez. Ferenc Károly főherceg most június 17-én 1 órára magához rendelte Jellacicot, aki azonban nem volt hajlandó Eszterházy herceg jelenlétében tisztelegni s új audienciát kért a miniszter jelenléte nélkül. Végül Ferenc Károly és Lajos főherceg és Eszterházy herceg hozzájárultak a bán kérelméhez, azzal érvelvén, hogy a magyar miniszter jelenléte csakis a királyi audienciáknál szükséges és Eszterházy, Ferenc Károly főherceg kihallgató fogadtatásán csakis a főherceg érdekében óhajtott jelen lenni. A főudvarmester ily értelemben értesítette Jellacic bánt.3 1 Correspondence relative to the Affaire of Hungary p. 78. 2 Österr. Staats-Archiv. Staats-Rath 1848. Ν. 1144; Magyar miniszterelnöki levéltár 1848. 351. és 409. ein. sz. Kriegs-Archiv Kriegsministerium 1848. Ν. 2497. 3 Magy. min. elnöki levéltár. 1848. 351. ein. sz.