Századok – 1925-1926

Értekezések - BALOGH JOLÁN: Mantegna magyar vonatkozású portréi 234

MANTEGNA MAGYAR VONATKOZÁSÚ PORTRÉI. 247 hez fordultak.1

Egykorú történeti események ábrázolására csak a cinquecentóban van példa.2

Ügy látszik, Mantegna e freskóval, bizonyára megbízójának kívánsága folytán úttörő munkát végzett. Egyébként ez az egyetlen façade-freskô, melyet tudomásunk szerint Mantegna festett, melynek jelentőségét fokozza az, hogy egyszersmind ez az egyetlen lovasportré egész oeuvrejében. Ez a műfaj is különben nagyon ritkán fordul elő az olasz festészetben,3 Simone Martini freskójának, mely Guidoriccio Foglianit ábrázolja, nem igen akadt követője. Castagno és Uccello hatalmas condottiere-freskói csak technikájuknál fogva tartoznak a festészet körébe, tulajdonképen plasztikai formákat utánozva szobrokat helyettesítenek.4 Ezzel szemben a Mátyás-freskó igazi képszerű lovasportré, melynek érdekességét fokozza az, hogy a művész természetfeletti lényeket vont be a hős dicsőítésébe. A quattrocentóban ez teljesen szokatlan, itt már barokk gondolat jut kifejezésre/' ami különben nem egyedülálló Mantegna oeuvrejében." 1 V. ö. J. Burckhardt: Gesch. der Renaissance in Italien. § löti. Gegenstände der Fassadenmalerei- 7. Aufl. 1924. S. 337. 2 Ε ritka történeti façadefreekôk közül az egyik szintén vonatkozásban van a magyar történettel. Bocchi-Cinelli: Le bellezze della cittá di Firenze 1677 c. munkájában (p. 195.) olvashatjuk a következő sorokat: „E quivi per andar verso S. Apostolo a mano manca la Casa de' Boundelmonti: nella facciata di essa sono dipinti a chiari scuri da Jacone pittore famoso tutte l'azzioni di Filippo Scolari Fiorentino detto altrimenti Pippo Spano." Arra, hogy ki volt ez a „Jacone pittore famoso", Vasari adja meg a választ (ed. Milanesi V. p. 58) „Similmente Jaeopo detto Jacone fu discepolo d'Andrea (del Sarto) e molto amico suo ed iinitatore della sua maniera; il quale Jacone, mentre visse Andrea si valse assai di lui, come appare in tutte le sue opere e massimamente nella facciata del cavalier Buondelmonti in su la piazza di Santa Trinità." 3 V. ö. Burckhardt: Das Porträt in der Malerie. Beiträge zur Kunstgeschichte von Italien 1898. S. 252. 4 V. ö. Burckhardt: Geschichte der Renaissance in Italien $ 138. Das Grabmal und der Ruhm. 7. Aufl. 1924. S. 279% 5 Nem valószínű, hogy ezek a másoló hozzátételei lennének. Aki ezt a felületes másolatot papírra vetette, nem igen bajlódott avval, hogy Mátyásról dicsőítő verseket írjon. Már pedig a feliratok szövege szoros kapcsolatban van az angyalok és az ördög szimbolikus alakjaival. Az eem valószínű, hogy az eredeti freskóra később festették rá, mivel bizonyára akkor a kor ízlésének megfelelőleg sokkal mozgalmasabbak lettek volna. " Camera degli Sposi menyezetfreskója a mantuai Castello di Corteben.