Századok – 1925-1926
Történeti irodalom - Pigler Andor: A győri Szent Ignác-templom és mennyezetképei. Ism. Oroszlán Zoltán 185
TÖRTÉNETI IRODALOM. 185-szánt előszóról is, mely a további kötetek számára a bécsi, simancasi, párizsi, velencei és konstantinápolyi levéltárakban gyűjtött és jórészben kiadásra készen álló nagyértékű anyagról számol be. Csupán mostoha anyagi viszonyaink gátolják a gazdag ígéret teljesítését, melynek máris értékes törlesztését kaptuk Lukinich Imre mintaszerűeni gondos, az igazi kutató tárgyszerető elmélyedésével készült kiadásában. A török korszakról alkotott képünket számos színes vonással gazdagítja Auer balsorsának megható leírása. m. Pigler Andor: A győri Szent Ignác-templom és menny esetképei. — A budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti gyűjteményének dolgozatai. IV. 1923. A Budavári Tudományos Társaság kiadása. Nagy 4°, 83 1. és 16 tábla. Immár a harmadik nagy monográfiát kapjuk, amely a hazai barokk-művészetnek egy nagybecsű alkotását tárgyalja, elkülönítve ugyan, de mégis belehelyezve a XVIII. század forrongó, eszményektől és művészi akaratoktól terhes eszmekörébe. Hekler Antal professzoré az érdem, hogy a keze alatt felnövő fiatal művészetkutatókat a hazai művészettörténetnek erre a, mondjuk, talán legelhanyagoltabb ágára irányította. Levéltári kutatásokat nagyrészt nélkülöző előzmények voltak csupán e téren, s inkább szájhagyományokon alapuló adatok egészítették ki a nem mindig pontosan és megbízhatóan végzett stíluskritikai elemzéseket és megállapításokat. A barokkkor rendszeres, okleveles adatok alapján való feldolgozása, egyelőre templomi monográfiák alakjában, Hekler ösztönzése folytán kezdődött s máris jelentős eredményeket produkált. Pigler e legújabb, előttünk fekvő munkája is számos új adattal gazdagítja művészettörténetünket és sok téves felfogást és nézetet oszlat el, amely pedig szinte belegyökeresedett a barokk-kor műveivel foglalkozó irodalomba. Bevezetésül, igen helyesen, Győrnek néhány hasonlóan a barokk-korból származó építészeti, szobrászati és festészeti emlékéről emlékezik meg röviden, hangulatosan; ezekben a rövid ismertetésekben azonban mindig megtaláljuk az illető műnek beható leírását, méltatását, s a legtöbb esetben mindezt szerencsésen egészíti ki az emlék művészére vonatkozó életrajzi és működési adatok egész sora. így ezek a leírások rögtön bekapcsolódást nyernek egyfelől a hazai barokk-kor történetébe, de másfelől a széles látókörrel, megírt apró életrajzok és művészi jellemzések kapcsán a külföldi, főleg osztrák barokk-kor történetébe, amelynek művészei voltak nálunk elsősorban tevékenyek abban a korszakban. A karmelitarendház épülete a készítő és tervező művészek csaknem teljes lajstromával, a frigyládát tartó angyalok szoborcsoportja, a Szent Mihály-emlék, a nyitott kápolnácskában álló Imma-