Századok – 1925-1926

Értekezések - HERZOG JÓZSEF: A m. kir. hitelfőpénztár megszervezése és működése Mária Terézia korában - 160

Történeti irodalom. Eckhart Ferenc: Bevezetés a magyar történelembe. Pécs— Budapest, 1924. A Danubia kiadása. (Tudományos Gyűjtemény 6. sz.). Sajnálatos, de tagadhatatlan tény, hogy a művelt magyar nagyközönség nem érdeklődik a magyar mult és általán a történelem problémái iránt. Az utóbbi 10—15 év gyönyörűen fellendült történettudományi irodalmát, a történettudósoknak különösen az utóbbi években egységesen megszervezett és irányított rendszeres munkálkodását a nagy többség nem kíséri avval a megértéssel és még mindig nem részesíti abban a támogatásban, amit a munka értéke megérdemelne. Történettudományunk vezetőférfiai ismételten rámutattak arra, hogy ennek a közönynek eloszlatására a történettudósoknak kell vállalkozniuk. Olyan — természetesen tisztán tudományos — műveket kell a közönség számára produkálni, melyek azt érdeklik, s melyeket az a maga történeti ismereteivel is megért. A mai átlagos műveltségű emberhez természetesen a legújabb kor áll a legközelebb s ez az a terrénum, ahonnan kiindulva a közönség meghódítása a legtöbb sikerrel kecsegtet. Ezért alkalmas — rövidsége mellett — Eckhart könyve kiválóan arra,, hogy a közönséget a történethez közelebb hozza. A könyv túlnyomó része ugyanis a XIX. sz.-nak van szentelve, melyet a legszívesebben olvasnak. De ez a kor szerzőnek az események szerves összefüggését előadó könyvében csak az előzményekből érthető meg, s így az olvasó, ha tisztán akar látni, szinte észrevétlenül mind régibb és régibb korokra kénytelen visszamenni. Egy másik terület melyet mai nyomorúságunkkal szoktak összehasonlítani s mely egyébként is élénken él a középiskolát végzett ember előtt, a mohácei vész. Szerző ebben a részben remekel: pár vonással, de lehetőleg mindenre kiterjeszkedve, nagyszabásúan állítja elénk a magyar történet e végzetes mozzanatát. Bizonyára helyes úton jár a történettudós, ha a közelmúlt, vagy régebbi de közismert eseményeknek közérthető előadásban, élvezhető stílussal való rajzolásával próbálja ránevelni a közönséget a történelem iránti érdeklődésre. Mindezek a tulajdonságok egyesülnek ezerző kis művében, mely amellett a történész érdeklődését is leköti. Szerzőt eddigi történetírói munkássága valósággal predesztinálta a magyar történet öszefoglaló áttekintésére. Doktori értekezése·