Századok – 1925-1926
Értekezések - HERZOG JÓZSEF: A m. kir. hitelfőpénztár megszervezése és működése Mária Terézia korában - 160
A M. KIR. HITELFŐPÉNZTÁR MEGSZERVEZÉSE MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN. 163 ségvetés puszta végrehajtójává tette volna. Az ú. n. költségvetési rendszerrel tehát a gazdálkodás lehetősége s általa a hitel feltételei, t. i. a fizetőképesség és a fizetésre irányuló akarat a magyar kamarától teljesen a bécsihez helyeződött volna át, ami a magyar közönségnek a magyar kamarába vetett bizalmát, más szóval a kincstár hitelét bizonyára erősen csökkentette, talán teljesen megsemmisítette volna. Hiányos érvelése alapján a bizottság, Festetics szavazata ellenében egyhangúan, elméletileg a kvóta megszüntetése mellett elöntött, végleges elhatározását addig elhalasztván, amíg a magyar kamara számvevősége által készítendő költségvetési tervezet be nem érkezik. Noha Festetics a bizottságban véleményével teljesen magára maradt, a küzdelmet mégsem adta fel. Még mielőtt Kollowrat a bizottság jegyzőkönyvét a felséghez benyújtotta volna, a királynőhöz előterjesztést tett, amelyben a költségvetési rendszer ellen ismét határozottan állást foglalt és a kvóta meghagyását — legalább még néhány évre — nyomatékosan ajánlotta.1 Előterjesztésében az általános gazdálkodás és a hitelügy terén várható, s a bizottsági ülésben már érintett káros következményeket nemcsak újra előadta, hanem a kvóta megszüntetését javasló vélemény már említett hiányos érvelését is megvilágította. Fejtegetései szerint a kvótának behozatala előtt Magyarországon alig akadt valaki, aki készpénzét a kincstárnál elhelyezni kívánta, míg annak behozatala óta a kamarának állandóan kínáltak tőkéket, sőt bizonyos esetekben kitűnt, hogy éppen a magyar kincstár hitele alapján lehetett legkönnyebben kölcsönöket szerezni. A kvóta megszüntetése az efféle ügyekben járatlan közönség szemében bizonyára azt jelentené, hogy a magyar kamara őfelsége bizalmát elvesztette, ami által a kincstár hitele szükségképpen szenvedne. A hitel romlásán az sem segítene, hogy a költségvetés külön tételében a hitelügyi kiadások megfelelő fedezetéről történnék gondoskodás, mivel köztudomás szerint a magyar nemzetben olyan felfogás alakult ki, amely nem látja szívesen, ha a bécsi pénzügyekkél valami dolga van. A bécsi bizottság összes tagjaival szemben a magyar kamara és kincstár érdekeit védő Festeticsnek nehéz ' 0. L., Canc., Ungarn u. Siebenb., Fasc. 27. Festetics előterjesztése 1772 júl. 31-ről. 11*
