Századok – 1925-1926

Értekezések - GYALÓKAY JENŐ: A magyar nemes insurrectio reformtervei 1797-től 1809-ig 126

142 GYALÓKAY JENŐ. t Lássuk már most, mi történik háború esetén? A javaslatszerkesztőnek — mint már hallottuk — az a terve, hogy ha kell, az egész huszárosztályt portyázó· csapatul indítja az ellenség elé. Ezzel azonban homlokegyenest ellentmond annak, hogy az osztály személyzete, a mozgósítás pillanatától kezdve, szervezője és tanítója legyen az alakuló insurgens csapattesteknek és őket, legalább részben, tisztekkel és altisztekkel lássa el. Ilyenformán a huszárezredek megalakítása az évente kiképezett hadapródokra és a vármegyékben átabotában betanított altisztekre hárulna, míg az osztály állandó állományához tartozó, bizonyára sokkal gyakorlottabb tisztekre és altisztekre egyáltalán nem lehetne számítani. Az 1805. évi insurrectiót véve alapul, az akkori kilenc huszárezredhez és egy önálló huszárosztályhoz,1 mindössze 476 tisztre volt szükség. Az évente besorozott hadapródokkal együtt (a természetes fogyatékot leszámítva) legalább is tíz év kellett ahhoz, hogy Bittner huszárosztálya az egész insurgens lovasságot el tudja tisztekkel látni. Ez pedig, az akkori zivataros világban, nagyon is hosszú csend lett volna, amelyre sehogyan se lehetett számítani. Ezen az időn innen a Bittner javasolta huszárosztály csak azt az első (mondjuk: szervező) keretet láthatta el, amelynek rögtön az insurrectio meghirdetése után, az egyes csapattestek alakuló állomásán kellett volna lennie. Ez az első keret az 1805-ben kiadott rendelkezések szerint, mindössze 140 tisztből és 280 főnyi legénységből állott.2 Még rosszabb volt a helyzet a vadászoknál, ahol az állandó keretnek csupán egyetlen tisztje volt és hadapródok hiányában gyarapodásra se lehetett valami sok remény. Már pedig az 1805. évi alapon 38 zászlóaljnak 684 tisztre volt szüksége. A vadászszázad ilyenformán még évek multával se érhette el se a tisztikar hadiállományát, se a gyalogos szervezőkere'teknek együttesen 76 tisztben és 304 főnyi legénységben megszabott létszámát.3 Valamivel jobban állott az utászok ügye. 1805-ben ugyanis az egész nemes insurrectio számára csak egy 1 Szepes vármegye. 2 „Gedanken über die Kriegs-Übungen der Kön. Hung. Ins. Armee." (Orsz. Ltdr: Mil. Κ. 1805. Fase. 3, Rot. LVII. ad Nr. 451/2.) 3 π. ο.