Századok – 1925-1926

Értekezések - KASTNER JENŐ: Kossuth és Mazzini 1

Kossuth és Mazzini. Az 1820-as 30-as évek demokratikus eszméi szellemi közösségben egyesítették Európa liberális gondolkozású férfiait. Egy nagy álmot hajszolnak. Céljuk minden népek szabadsága és megelégedettsége. A francia fox-radalom és a napoleoni háborúk keserűségei után, a Szent Szövetség abszolutisztikus uralmának idején, új idealizmus fejlődik sokak lelkében, mely a világ boldogságáért küzd. A fiatal Giuseppe Mazzini már kialakulni látja egy jövendő demokratikus Európa képét. Hiszen a görög szabadságharc, a júliusi forradalom, a lengyel fölkelés, az Olaszországban folyton megújuló carbonari-lázadások — melyekben maga is részt vett — arra a meggyőződésre juttatták, hogy az már adva van a népek közlelkületében : megvalósításától csak egy lépés választ el. S Isten olyan szépen kijelölte folyókkal, hegyekkel Európa szükségszerű államokra-oszlását!1 így gondolkodott a fiatal Mazzini, mikor 1832-ben „La giovine Italia" címen újságot indít meg Manseillesben köztársasági eszméinek terjesztésére és Olaszország egységének megteremtése érdekében. Pi'opagandája mind hangosabbá és hatásosabbá lesz. Fegyvertársakat keres, mert nemzeti céljainak megvalósulását is Európa demokratikus átalakulásától várja. És a Magyarországból érkező reformmozgalmak s nemzeti törekvések híre, egy Szegeden állomásozó olasz tiszt levele, mely a magyarok szabadságvágyáról szól, arra bírják, hogy Magyarországban lássa hazájának legközelebbi segítőjét az osztrák abszolutizmus elleni küzdelemben, szembehelyezkedve azzal az ellenszenvvel, mit a magyar csapatok jelenléte Lombardiában s a reakció eszközeiként való fölhasználásuk keltett. 1 I collaborator! della Giovine Italia ai loro ooncittadini. Edizione Nazioiiale III. 58. 1. Századok, 1925. I—III. füzet. 1