Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Mitteilungen aus der historischen Literatur 99

•100 TÖRTÉNETI IRODALOM, is, hogy le kellett győznie Károly trónörökös ellenkezését, aki fontosabbnak tartotta Erdély védelmét a németek romániai előnyomulásánál. A tábornok munkája tanulságos betekintést nyújt a hadvezéri elhatározások keletkezésének és végrehajtásénak módjára, ami magában biztosítja értékes helyét a hadi irodalomban. Luyken, Max: Generalfeldmarschall v. Mackensen. Von Bukarest bis Saloniki 94. S. München: Lehmann 1920. Az író, Mackensen vezérkari kapitánya, helyreigazítja a „hadifogságba került Mackensen-seregről szóló francia mesét". Előadása ezerint Mackensen, csapatainak szabad hazatérése érdekében elfogadta a magyar internálást, miután Károlyi gr. miniszterelnök az entente megbízásából tőrbecsalta és erőszakkal fogvatartotta őt. Károlyi tudvalevően a magyar „hazafiaknak" ahhoz a köréhez tartozik, amelyeknek notórikus züllöttségét saját népe eléggé megbélyegezte. Nemzetközi jogellenes cselekedetéhez méltóan csatlakozott Fochnak és tábornokainak eljárása: Mackensen elhurcoltatása és 3 gépkocsijának „hadizsákmányként" való lefoglalása. — Foerster, Wolfg.: Graf Schliefen und der Weltkrieg. Bd. 1—3. Berlin: Mittler 1921. c. müvében azt fejtegeti, hogy a német katonai vezérlet, különösen a logfőbb hadvezetőség a Schlieffen-féle alapelvek szerint cselekedett-e? (Schlieffen volt német vezérkari főnök a fenyegető veszedelemmel szemben már régen hirdette az offenzív politika szükségességét.) Ezen a kereten belül Hötzendorfi Conrad szerepét is ismerteti. A Literatur zur Geschichte Österreichs c. fejezetben Kende Oszkár ismerteti Pirchegger, Hans: Geschichte der Steiermark. Bd. 1. bis 1823. 436. S. Gotha: Perthes 1920. c. munkáját, mely része Oncken Staatengeschichte-jének. összefoglaló müvében kiterjeszkedik a politikai történet mellett az alkotmány-, társadalmi és gazdaságtörténetre is. — Redlich, Oswald: Geschichte Österreichs. 6. Bd.: Österreichs Grossmachtstellung 1. d. Zeit Kaiser Leopold I. 644. S. Gotha: Perthes. Szintén része az Oncken-féle gyűjteményes munkának és egyben folytatása Huber osztrák történetének. Redlich az anyag mesteri kezelését egyesíti elragadó előadásával annak a kornak, melyet Ausztria hőskorának nevezünk, amelyben küzdelme francia és török ellen döntő stádiumába lép. Magyarország bekebelezésével megkezdődött Ausztria nagyhatalmi pályfutása, belpolitikailag pedig az abszolutizmussal kapcsolatosan erőteljesebb centralizmust vezetnek be. — Luschin v. Ebengreuth: Grundriss der österr. Reichsgeschichte. 2. Aufl. Bamberg: Buchner 1918. Tudományos szempontból magasan álló munka, mely az utóbbi két évtized kutatásaira is gondosan utal. — Aubin, Gust: Deutsch-Österreich (Auslandstudien an d. Univ. Halle-Wittenberg 2. 2. Reihe 4. H.) 59. S. Halle: Niemeyer. Nagynémet szempontból ismerteti Német-Ausztria nemzetiségi, politikai, gazdasági helyzetét és átnézetét adja az osztrák-németség helyzetének és pártjainak az utóbbi 70 évben. — Schütter Hanns: Aus Österreichs Vormärz Bd. 1—4. Wien: Amalthea Verl. 1920. A bécsi házi udvari és államlevéltár államtanácsi és államkonferenciai irataiból, valamint a plassi Metternich-levéltárból új megvilágításba helyezi Ausztria és Magyarország 1848 március előtti történetének egyes részeit. Üj szempontokat ad Metternich és Kolowrat versengésének megértéséhez és a közkeletű felfogástól eltérően állítja be Metternich hg. történeti alakját. Ugyanezen szerző: Versäumte Gelegenheiten. Die oktroyierte Verfassung v. 4. März 1849. 227. S. Wien: Amalthea Verl. 1920. c. könyve részletesen ismerteti az 1849 március 4-i alkotmány keletkezését, a germanizá'ó központosító politikát, mely Magyarországot János főherceg és Metternich óvása ellenére is a többi provinciával egyenlő elbánásra ítélte. Maga Schwarzenberg taposta szét 1850-ben ezt a „szörnyalkotmányt" és 1853-ban véglegesen rendezték Magyarország igazgatását. Ezzel elszalasztották Ausztria és Magyarország szövetségi alapon való kiépítését és a birodalmi