Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Lejeune; Fritz: Die Zahnheilkunde im dreizehnten Jahrhundert; mit besonderer Berücksichtigung Guglielmo da Salicetos und Lanfranchis. Ism. Győry 90

•90 TÖRTÉNETI IRODALOM, bizottságtól függtek, mellyel szemben alig védte előbbieket panaszjoguk, utóbbiakat pápai mentesítések. Az általános jellemzés után szerző áttér az előbbi korszak tárgyalásánál követett szempontok szerint az egye« hivatalnokkategóriák lakással való ellátására, s eredményül megállapítja, hogy a természetbeni lakások mellett a lakbéreknek készpénzzel való megtérítése csak kisegítő eszköz volt: a lakásellátás még nem nőtt ki a termény gazdálkodás rendszeréből. Pontosan részletezi ezután szerző a lakbérek nagyságát, a fizetés módozatait; feltűnő a bérek nagy, többéves időközökben történő fizetése, mivel szemben viszont a lakbérek alig változnak. Ezután áttér a pápai hivatalok elhelyezésének tárgyalására. A dolgozat utolsó része a lakásokért, hivatalokért fizetett lakbérekről közöl részletes kimutatásokat, s ezt a részt a bíborosok lakásviszonyai vázlatával fejezi be. Érdekes fejtegetéseit annak a kérdésnek eldöntésével zárja le, hogy a kor viszonyaihoz képest minő arányban voltak a lakbérek a kereseti viszonyokkal, β az így nyert eredményt a mai aránnyal (1 :5) összehasonlítva, megállapítja, hogy a lakbélr — általában véve — a kereset Vio-ét tette ki, vagyis olcsónak nevezhető. Szerző egy — tőlünk talán távoleső — részletkérdés alapos és beható feldolgozásával nemcsak a pápaság történetéről szóló magyar irodalmat gyarapította, hanem a tárgyát képező kérdést elhelyezve egy nagy és mindent átható gazdasági mozgalomba, a maga elé tűzött kereteken jóval túlhaladó munkát végzett. Alapos módszeres képzettsége mellett dolgozatában megnyilvánul tudományos erénye: kitűnő érzéke magasabb történeti szempontok iránt, mellyel ezétforgácsolásra alkalmas témáját egységes, kerek képpé, érdekes gazdasági fejlődésisé foglalta össze. Bartoniek Emma. Lejeune, Fritz: Die Zahnheilkunde im dreizehenten Jahrhundert mit besonderer Berücksichtigung Guglielmo da Salicetos und Lani'ranchis. (Nach lateinischen, italienischen und spanischen Inkunabeln.) Arbeiten der deutsch-nordischen Gesellschaft für Geschichte der Medizin der Zahnheilkunde und der Naturwissenschaften Nr. 2. 81 lap. Ratsbuchandlung L. Bamberg. Geifswald 1923. Salicetoi Vilmos, a bolognai sebészek kétségtelenül legjelesebbje, a 13. században élt és híres sebészetét 1275-ben fejezte be. Ebben a művében sokat foglalkozik a száj-, fog-, illetve állkapocs-sebészettel is. 1275 után, veronai tartózkodása alatt látott neki második művének megírásához, a Summa curationis et conservationis címűéhez, mely szintén foglalkozik a sebészet említett ágával is. De, ha szabad úgy kifejelnünk magunkat — Salicetonak volt ezenkívül még