Századok – 1923-1924
Értekezések - BIRÓ VENCEL: Erdély és a porta 76
ERDÉLY ÉS A PORTA. 87 A különbségeket azonban, amelyek a fejedelem és a vajdák fogadásaban megnyilatkoztak, a török történetíró is elismeri. így Apafiról azt írja, hogy a fővezér mellé baloldalon leült, akárcsak az ugyanekkor megjelenő tatár khán-fiú, aki abban a kitüntetésben részesült, hogy a fővezér jobbjára ülhetett. A fővezér előtt való elvonulásban, a török történetíró szerint, a következő volt a sorrend : először jött a tatár khán fia, azután az erdélyi fejedelem, azután a vajdák, legvégén a kozák hetman. Az uralkodók tiszteletére adott lakomán a fővezér sátorában maradtak: a khán fia, az erdélyi király s a tatár előkelők. A fővezéri sátoron kívül folyt le a vajdáknak, a többi tatároknak s az összes hitetleneknek a lakomája.1 Ha mindez nem játszódott le minden tekintetben ilyenformán, de annyi megállapítható, hogy a török történetíró az erdélyi fejedelmet e megtisztelésben közvetlen a tatár khán-fiú után helyezte. Itt a khán fiáról van szó, de másutt magának a khánnak méltóságáról is van feljegyzés. 1594-ben Győrnél a fővezér nagy ünnepélyességgel fogadta a khánt. Találkozáskor lóhátról kezet fogtak, a fővezéri sátorban ugyanegy ülőhelyre ültek s ebédet együtt ettek. Egyesek ekkor úgy vélték, hogy a fővezér hibát követett el, amelyen a. khán méltán megsértődhetett. Nem tartották illendőnek, hogy együtt üljenek, mert a khán uralkodó, alattvalói khánnak szólítják, amely cím a padisah, azaz szultán címnek felel meg. Rangjához mérten külön sátorban rendezett lakoma illette volna meg. Tényleg 1598-ban a khán a fővezérrel szemben uralkodói fenséggel lépett fel, a fővezér és az előkelők iránt szívességet mutatott. Utóbb megsértődve, a fővezérnek hátat fordítva beszélt s seregével haza ment.2 Az ünnepélyes fogadás, leültetés, a fővezérrel együtt való lakoma, ha a tatár khán ezt esetleg kevésnek is találta, a legnagyobb megtisztelések közé tartozott s ez az erdélyi fejedelemnek mind kijutott. Sőt ha uralkodónak külön lakoma járt, az sem hiányzott. Rosnyai Dávid csak ilyenről számol be, azt írja, hogy a fejedelemhez még a nádmézet (cukrot) is zsákszámra hordták. A fejedelemnek kijáró tisztelet a címzésben is megnyilatkozott. A törökök Erdély uralkodóját következe-1 Evlia Cselebi i. m. I. 328., 329. 1. • 2 Török Történetírók III. (Karácson Imre) 108., 275., 291.1.