Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Vegyes közlések 841

TÁRCA. 841 volt megtárgyalandó. Ennek első kötete 1917-ben készen állott, de hogy mi lett a kézirat sorsa, azt nem tudjuk. Praknói Vilmosban sok vonás volt a Mátyás-korabeli tudós főpapokból, a magyar renaissance és humanizmus nagy alakjaiból. Nemcsak a tudományoknak volt művelője, hanem bőkezű pártfogója a művészeteknek is. A római történeti intézettel kapcsolatosan emelte a magyar művészházat, mely évek hosszú során szolgált otthonul a római magyar művészkolóniának. A képzőmíívészetek iránti bőkezűségét hirdeti a lateráni templomban látható dombormű, mellyel a magyar nemzet háláját rótta le II. Sylvester pápa iránt. Hosszú, munkában eltöltött élete után valóban pátriárkái korban távozott el körünkből örökre Praknói Vilmos nemes alakja. Az elválás fájdalmát, a veszteség feletti gyászt növeli az, hogy oly férfiút vesztettünk benne, akinek nevét nemcsak hazánkban, hanem azon kívül is általánosan ismerték. Működésével dicsőséget ás fényt hozott a magyar történettudományra, mely Fraknói Vilmos nevét mindenkor hálás kegyelettel fogja említeni. Áldásy Antal. Vegyes közlések. Csánki Dezső ünneplése. Társulatunk tagjainak nem kell magyaráznunk Csánki Dezső érdemeit. — Immár tizenöt esztendeje, hogy mint első alelnök, Társulatunk ügyeit vezeti, és csak vissza kell tekinteni ügyvezetésének idejére, különösen az elmúlt szomorú decenniumra, amely annyi gyászt, oly sok csalódást hozott és annyi magyar alkotás összeomlását látta, hogy Társulatunk körüli elévülhetetlen érdemei kitűnjenek. 1919-ben csak a szomorú körülmények akadályozták, hogy az igazgató-választmány iránta való rendületlen ragaszkodásának nem adhatott kifejezést ünnepélyesebb módon. Azóta befejeződtek Csánki egyik nagy alkotásának munkálatai. Elkészült az Országos Levéltár még a háború előtt megkezdett új épülete s a nagyterjedehnü iratanyag új felállításban nyert elhelyezést az új otthonban. A magyar történetkutatásnak mindig szeretett intézménye volt hazai történetünknek ez a kincsesbányája. Az örvendetes fordulat, mely életében az új palotába történt áthelyezéssel bekövetkezett, Társulatunknak is örömünnepe volt. Kettős ünnepe. A történetbúvár öröméhez járult a Társulat öröme, hogy ez az esemény éppen érdemes első alelnökének nevéhez fűződik. Mi sem volt tehát természetesebb, mint, hogy a Magyar Történelmi Társulat ezt az alkalmat ragadta