Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Tárca - Csánki Dezső: Békefi Remig † 830

TÁRCA. 831 hogy alakult középkori iskolázása, mint jártak tagjai ugyanekkor tanulni Párizsba, s milyen volt viszonyuk Mátyás királyhoz. Ez eszmekörhöz tartoznak a szerzetesrendekről és ezek hivatásáról, s a magyarországi káptalanok megalakulásáról írott történelmi dolgozatai. Ilynemű munkálkodása közben fejlett ki lelkének a magyar műveltségtörténelem felé való vonzódása, s ebbeli munkakörét is helyes érzékkel határolta el. Ezen az óriási területen, szerzetesi hivatásához képest elsősorban az oktatás, tanítás és iskolázás történetének egymagában is terjedelmes kérdése ragadta meg. De itt aztán egyformán érdekelte az alsó, közép és felsőbb oktatás történelmi kialakulása, s ily tárgyú műveivel különösen régibb oktatásügyünk történetének alapjait rakta le. Népoktatásunk és iskolázásunk különböző korszakbeli történetéről többször adott közre tanulmányokat és összefoglalásokat. Mátyás királynak iskoláinkhoz való viszonyával külön is foglalkozott. Irt a középkori káptalani és székesegyházi iskolák szervezetéről, a magyarországi középiskolai tanár- és katholikus papképzés történetéről is. De talán legbecsesebbek régi magyar főiskoláinkról és ezzel kapcsolatban magyaroknak külföldi főiskolákhoz való régi viszonyáról írott dolgozatai. Eldöntötte két legnevezetesebb középkori főiskolánk: a veszprémi és pécsi egyetem eléggé kuszált, kérdését; leírta Oláh Miklós nagyszombati iskolájának szervezetét; közzétette a Magyar országgal évszázadokon át szoros kapcsolatban állott bolognai egyetem középkori statutumait, s — ami mindennél szebb fényt vet e csodálatos férfiú történetírói tárgyilagosságára — felkutatta és megfelelő méltatás kíséretében közzétette a refoimátusok debreceni, sárospataki és marosvásárhelyi híres főiskoláinak régi törvényeit. Egyéb műveltségtörténelmi tanulmányai is ily rokon, valláserkölcsi tárgyúak s főleg az Árpádok korára, az Árpád-házi királyokra, köztük Szent Istvánra, Szent Imre hercegre és III. Bélára vonatkoznak. Szent Istvánnak fiához intézett intelmeiről folyóiratunkban külön is értekezett. Ugyanitt tette közzé egyéb alapvető dolgozatain és számos bírálatain kívül a. veszprémi egyetemről s a nagy magyar történetíróról: Horváth Mihályról írt tanulmányait is (1909). A M. Tud. Akadémiában hallót-