Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I. köt. Ism. Patek Ferenc 765

TÖRTÉNETI IRODALOM. 765 tudósok ötletszerű hyperkritikája felett. Árpád-kori okleveles anyagunkról szerzőnk alapos kritikai vizsgálata után sokkal kedvezőbb képünk van, mint az utóbbi évtizedekben lábrakapott skepsis hatása alatt remélni lehetett volna. Kiderült, hogy Árpád-kori okleveles anyagunknak — még lia a legkevésbbé gyanús okleveleket is oda soroljuk — esak igen kis százaléka hamis). Kétségtelen, hogy a jövő kutatás egyes részleteiben módosítani fogja és sokban kiegészítheti Szentpétery eredményeit, de az is bizonyos, hogy a magyar középkor kutatója jövőben már nem fog sötétben botorkálni, mert a királyi oklevelek kritikai jegyzékére, — melynek befejező füzeteit mielőbb várjuk —, mint biztos alapra, teljes bátorsággal építhet. Szerzőjét a magyar történettudomány hálája és elismerése illeti meg. Hóman Bálint. Karácsonyi János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. A Forster-Scitovszky-dijjal jutalmazott pályamunka. I. kötet. 8°, 562 1. Budapest, 1923. A Magyar Tud. Akadémia kiadása. A magyar történelem, szorosabban egyháztörténelem művelői és kedvelői már régebb idő óta nagy érdeklődéssel várták ennek a munkának a megjelenését. A Magyar Tud. Akadémia ugyanis még 1906-ban megbízta ennek a tárgynak a feldolgozásával a tudós szerzőt, akit erre nem csupán akkor viselt tanári állása képesített, mint a munka Előszavában maga szerényen mondja, hanem ,sokkal inkább azok a jelentékeny tudományos eredmények, amelyeket már addig, viszonylag még fiatalon, irodalmi működése folyamán elért. Az ő munkálkodása sokoldalú érdeklődésről, rendkívül eleven és eredeti szellemről, csodálatos erudicióról és fáradhatatlan szorgalomról tett már akkor tanúságot. S amellett, hogy a magyar egyházörténelemnek már akkor is, nem csupán hivatalból, de érdemeinél fogva még inkább, mestere volt, megvolt benne a fiatalos bátorság, munkakedv, sőt merészség, mely a legnehezebb, legkényesebb történeti feladattól sem riad viassza. Mindez érthetővé teszi, hogy az Akadémia akkor őt bízta meg a magyarországi ferencesek történetének megírásával, s érthetővé teszi az érdeklődést, amellyel a munka megjelenését vártuk. A mű meglehetős soká késett. Része volt ebben a szerző személyes viszonyaiban beállott változásoknak, része volt más irányxí elfoglaltságainak, igen nagy mértékben a világháborúnak s az az után bekövetkezett szerencsétlen eseményeknek, hazánk szétdarabolásának. Ez okozta, hogy az író, akit szent hivatása oláh megszállás alatt álló területhez. Váradhoz kötött, tudomásunk szerint nem vezethette maga