Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

738 MESZLÉNYI ANTAL. bizottság kiadatta, a térképet, bogy ennek segítségével kimutassák, mennyi földjük jutott a szabályozási per részrehajló ítélete folytán az ottani földesúr birtokába s ha ez tényleg így történt, hogy most ismét visszakerüljön a jogos tulajdonosok kezébe. A közelmúltban végbement úrbéri szabályozás miatt nyugtalankodtak Szatmár megye egyes községeiben is. így Kismajthény a szabályozás előtti viszonyokat kívánta vissza s azokat a földeket, melyek a szabályozás révén a Károlyi-uradalomé lettek, önkényiileg visszafoglalta. Ez az eset megismétlődött Nagyzsadányban is. Reszege lakói meg nem engedték felszántatni azon földeket, melyeket a szabályozási per juttatott földesuruknak.' A miniszteri bizottság azonban itt is rendet teremtett. Kismajthényben ez annál könnyebben ment, mert a lakosság elfogadta Károlyinak kárpótlási ajánlatát. A hevesmegyei jobbágyoknak szintén kihirdették felszabadulásukat, de az eredményét még nem igen élvezték, mert az úrbéri terheket még mindig kellett nekik teljesíteni. Ezért azután mozgolódni kezdtek. Bántotta őket az is, hogy a törvény a szőlőadózásról sem rendelkezett. A miniszteri bizottság azonban felvilágosította őket, hogy a szőlőadózás is úrbéri teher s mint ilyen szintén megszűnik. Egyszersmind felhívta őket, hogy míg egyelőre a földesurak rászorulnak szolgálataikra, teljesítsék készséggel, hisz úgy sem tart soká. Ily felvilágosításra szorult Zólyom megye Dettva nevű mezővárosa is. Az úrbéri törvényeket ugyanis akként értelmezte, hogy most már a katholikus lelkész szántóföldjét sem tartozik megmívelni, ezért a tavaszi munkálatot meg is tagadta. Csak mikor a miniszteri bizottság megmagyarázta, hogy e kötelesség nem az úrbérből, hanem a „canonica visitatió"-ból ered, akkor látott ismét a munkához. A tótság alacsony szellemi nívóját igyekezett felhasználni a minden idők konkolyhintői. A néppel minden badarságot elhitettek, lázították, uszították a földesurak ellen, hogy minél több hasznot harácsolhassanak maguknak. Turóc megyében például annyira elvakították a népet, hogy meg a közadót sem akarta fizetni, annál kevésbbé dolgozni, hanem fosztogatással, rablással akart 1 Orsz. Levéltár: u. o. 513. sz.