Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

732 MESZLÉNYI ANTAL. Kossuth Lajos, a jobbágyiság lelkes pártfogója március 3-i felirati javaslatába belevette a következőket is< „Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján a nép közterheiben, melyekkel a megyei közigazgatást eddig egyedül fedezte, osztozni fogunk s az ország új szükségleteinek pótlásáról is hasonló alapon gondoskodunk. Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokból való kibontakozást kármentesítéssel összekötve eszközöljük és ezáltal a nép és a nemesség közti érdekeket kiegyenlítve, hazánk boldogságának gyarapításával, Fölséged trónját megszilárdítjuk. A népnek is politikai jogokban illő részesítésére az időt elérkezettnek véljük."1 Valóban, az idő már nagyon előrehaladt s ezt észrevették a konzervatívok is. A demokratikus eszmék kezdtek uralomra jutni mindenütt; a pesti 12 pont hangosan követelte az egyenlőséget a törvény előtt polgári és vallási tekintetben, nemkülönben a közös teherviselést s az úrbéri terhek megszüntetését. Ezek elől most már nem lehetett elzárkózni. A duzzogóknak tehát bele kellett az ügy gyors elintézésébe törődniök. Az alsó tábla márc. 19-én végleg elfogadta a közös teherviselésről, az úrbér, valamint a papi tized eltörléséről szóló javaslatokat s a nyomban megtartott oi-szágos egyes ülésben a javaslatok mindkét tábla által hitelesíttetvén, megpecsételték s szentesítésül a királyhoz fölterjesztették.2 A 31 cikkelyből álló törvényjavaslat következő pontjai foglalkoztak a jobbágysággal: Az V. t.-c. elrendelte az országgyűlési követeknek a népképviselet alapján való választását. A VII. t.-c. a közös teherviselést rendelte el, amenynyiben kimondta: „Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai minden közterhet különbség nélkül, egyenlően és aránylagosan viselik." A IV. t.-c. megszüntette a robotot, dézsma- és pénzbeli fizetéseket, kimondván, hogy „Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok, dézsma és pénzbeli fizetések e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. A magán földesurak kármentesítését e törvényhozás a nemzeti közbecsület véclpajzsa aláhelyezte."3 1 K. Nag'y Sándor: A jobbágyság' története Magyarországon. 156. 1. - Acsády Ignác: i. m. 503. 1. Horváth Mihály: i. m. III. к. 507. 1.