Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

A MIN. ORSZ. IDEIGL. BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 1848-BAN. 717 — hirdette a szónok — a villám gyorsaságával télszázadot éltünk át. Istennek különös gondviselése virrasztott felettünk s aki eddig kételkedett, most meggyőződhetett róla, hogy a magyaroknak saját Istene van.1 Szemere beszéde méltó nyitánya volt a miniszteri bizottság működésének. Tekintélyét a közönség előtt hirtelen oly magasra emelte, aminővel Magyarország korábbi hatóságai közül egyik sem rendelkezett. Igaz, hogy erre szüksége is volt, mert különben az országot nem tudta volna a fenyegető anarchiától megmenteni. Munkássága, mely március 23-tól április 20-ig tartott, óriási anyagot ölelt fel. A törvényhatóságok leveleinek ezrei keresték fel, hogy tanácsot kérjenek, vagy hogy tájékoztassák a vidék hangulatáról, viselkedéséről. Állandó összeköttetésben volt a helytartótanáccsal, a kamarával s a katonai főparancsnoksággal is. Minden harmadik nap referált neki az egyes városok közcsendi választmánya is. Ha pedig valami rendkívüli eset fordult elő, azt sürgönyileg jelentette, hogy az adott körülményekhez képest gyorsan tudjon intézkedni. Ahol pedig a zavargási mozgalmak általánosabb jelleget kezdtek ölteni s a közbiztonságot mind nagyobb veszély fenyegette, oda teljes hatalommal s intézkedési joghatósággal felruházott kormánybiztosokat nevezett ki. Ennek szükségszerűsége merült fel Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyékből alkotott kerületben is, hol a belnyugalmat felborító zavarok mind gyakoribbakká váltak. Kívánatos volt, hogy e megyék élére oly erőskezű egyének kerüljenek, mint aminők Csányi László és Széli József voltak. I. Nemzetőrség. A miniszteri bizottság figyelmét mindenekelőtt a nemzetőrség ügye kötötte le. Eszközt látott benne célja elérésében, azért felkarolta s fejlesztette. Megalakításának a szükségét már március 14-én hangsúlyozták a követek, mikor elhatározták, hogy választmányt küldenek a nemzetőrségi törvényjavaslat elkészítésére, hogy ezáltal a belnyugalom és béke, az élet és vagyon biztonsága a honfiak védőpajzsa alá tétessék.2 Ugyanezt követelte az ismeretes 12 pont ötödike is. Az eszme megértésre talált, mert március 15 után országszerte kezdték ' Pesti Hirlap, 1848 március 28. 12. sz. - Budapesti H ira dó, 1848 március 16.