Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17

64 mAlyusz elemér. kratákat, a kiváló köznemeseket, sőt polgárokat is — a Nemzeti Casino a,z ő ajánlatára vett fel egyes pesti polgárokat tagjaiul —, azaz az értelmiség legjobbjainak gyűlhelyeivé akarta tenni a társasköröket, ahol különböző társadalmi állásúak vitája és megegyezése révén születnek meg az életrevaló és helyes tervek. Kétségtelenül mélyreható és szép terv, de ismét csak a köznemesség nagy tömegeinek kizárását jelentette és az adott helyzet tudatos figyelmen kívül hagyását. A köznemességnek már voltak oly szervei, amelyekben az eszmesúrlódás lehető volt. Igaz, hogy arisztokraták nem vettek részt benne, noha megtehették volna, de a polgároknak éppen a köznemesség önként szabaddá tette az utat az itteni szereplésre. Évszázadok alatt kifejlődött tanácskozóhelyek voltak a megyegyűlések, amelyekhez minden egyes megye lakossága hozzá volt nőve érzelmeivel, ahol mindenkinek nyitva állott a szereplésre az út, magyar módra, sok és ékes beszéddel. Egyébként is a köznemesség, az aranykulcsos kamarástól és udvari tanácsos alispántól kezdve le egész a compossessorátusban élő kisnemesig, társadalmi életét és politikai szereplését egyaránt megyéjének határai között élte le. Noha e határok a különben egységes társadalmi osztályokat — hozzátehetjük: felesleges módon — ötvenkét piciny királyságra bontották, a valóságban éltek, évszázadok munkáltak kimélyülésiikön és a szakadékokat áthidalni vagy betömni Széchenyinek sem sikerülhetett. Ellenfele, ki a megyékre bazirozta működését, szerencsésebb volt. Kossuth a megyeszervezetet fellengző szavakkal az eszmeközpontosítás hatalmas faktorának nevezte s a haladást lehetővé tevő hatalmas eszmeközpontosítási eszközök gyanánt, a sajtó után, e tényezőket ily sorrendben sorolta fel: a megyékben fontosabb tárgyak körül neveztetni szokott küldöttségek, ezek javaslatainak nyomán a megyei nyilvános gyűlések, törvényhatóságok közti levelezés, az országgyűlések s ezeknek a törvényhatóságokkal folytonos eszmesúrlódási s eszmeközpontosítási viszonya.1 Mindmegannyi kedvező alkalom az agitációra, rábeszélésre és meggyőzésre, hiszen Kossuth számítása szerint 1825—1841. az összesen hét évig tartó országgyűlések alatt 2184 közgyűlés volt, „több, mint 1 Felelet gTÓf Széchenyi Istvánnak. 40. 1.