Századok – 1923-1924

Értekezések - MELICH JÁNOS: Pozsony magyar; német és tót nevéről 695

pozsony magyar, német és tót nevéről. 701 slawischen Sprachelemente in den Ortsnamen der deutsch­österreichischen Alpenländer zwischen Donau und Drau. Wien 1914 (1. Sitzungberichte der Kais. Ak. der Wiss. Wien Bd. 176, Abhandlung 6.) c. művében kimutatja, hogy az alsó­ausztriai Prinzersdorf valaha Prinzlauisdorf, a felsőauszt­riai Pröselsdorf pedig valaha Brumizlauisdorf, Primislasdorf volt. Mind a két név szerinte végeredményben a cseh Pre­mysl névre megy vissza. — Az osztrák tartományok hely­nevei közt Breslav névvel is találkozunk. Egy 1050—1065 közt kelt karinthiai oklevél arról szól, hogy Lintfrid a Greifenburg melletti Kerschbaumban, a Pusarnitz melletti Steindorfban és Wolfsteinban javakat adományoz. Az ok­levél „Actum in Beezlauvesburch". Az oklevél regestájának kiadója azt írja, hogy Brezlauvesburch talán a Karinthiában Gmünd táján a Lieser folyó völgyében fekvő mai Pressing­berg (1. Dr. Osw. Redlich, Acta Tiroliensia I, 38—39). Ez adatokat Redlich nyomán Stur is közli i. műve 74. lapján. A felhozott példák alapján tehát tagadhatatlan, hogy bajor nyelvterületen a németek közt a IX—XI. században szláv eredetű német személyneveket viselő emberek is voltak. Természetes, hogy ilyen német nevű emberek neveiből német helynevek is keletkeztek. Nem állítom, hogy a szláv eredetű német személy­neveket feltüntető német helyneveknek ez az egyetlen lehet­séges magyarázata. Lehetséges az is, hogy egy-egy szláv nevű és szláv nemzetiségű úrnak volt tiszta német vagy vegyes ajkú: német és szláv nyelvű lakossággal bíró falva, városa, vára. De ebben az esetben is a német lakosok a szláv úr szláv nevét német beszédjükben német nyelvük szelleméhez alkalmazva ejtették ki s várát, városát, falvát a maguk nyelve szellemében nevezték el. Hogy Pozsony német Preslawaspurch, Brezisburg, Brezizburch, Bresburg, Bres­burch, Bresburc, Prespurc, Pressburg stb. nevénél melyik esettel van dolgunk, azzal-e, hogy német ember szláv eredetű német nevéből való a helynév, vagy azzal-e, hogy a szláv úr szláv nevét a német lakosok a maguk nyelvébe átvették s így képezték saját nyelvük szellemében a mai helynevet, adatok hiányában ki tudná megmondani. A név mindenképen német név s belőle a város XI. századi cseh vagy tót nevére semmi, de semmi komolyan számba vehető következtetés nem vonható. Chaloupecky nyomán Weingart azt mondja, hogy a város neve Bfetislav cseh hercegnek, aki a XI. sz. első felében élt, nevéből való s hogy ekkor a cseh név a

Next

/
Thumbnails
Contents