Századok – 1923-1924

Értekezések - ÁNYOS LAJOS: Budapest székesfőváros oklevéltára 669

A MAO YAK. TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYARORSZÁG ÍTJABBKORI TÖRTÉNETÉIVEK FORRÁSAI CÍMÍJ SOROZATBAN MEGJELENT BENICZKY LAJOS BÁNYAVIDÉKI KORMÁNYBIZTOS ES HONVÉDEZREDES VISSZAEMLÉKEZÉSEI ÉS JELENTÉSEI AZ 1M8/49-IKI SZABADSÁGHARCRÓL ÉS A TÓT MOZGALOMRÓL ÉLETRAJZÁT EREDETI LEVÉLTÁRI OKMÁNYOK ALAPJÁN ÍRTA, A VISSZAEMLÉKEZÉSEKET ÉS JELENTÉSEKET SAJTÓ ALÁ RENDEZTE STEIER LAJOS Beniczky Lajos 1848/49-ben a felvidéken vezette azokat a guerillaharcokat, melyeket a honvédek a pánszláv tótokkal vívtak. Később fölkért közvetítő volt Görgei, Kossuth és Dembinszky közt, majd a világosi fegyverletétel előtt Pöltenberggel együtt küldetett ki Rüdigerhez. E szereplése következtében szabadságharcunk legérdekesebb mozzanatait világítja meg emlékirataiban és hivatalos jelentéseiben. Ezeket a kiadó több mint 200 lapra terjedő Beniczky-életrajza és bevezetése előzi meg. A 786 lapos kötet alapára 20 korona. A MAGYARORSZÁG TÖRÖKKORI TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI CÍMŰ SOROZATBAN MEGJELENT AUER JÁNOS FERDINÁND POZSONYI NEMES POLGÁRNAK HETTORONYI FOGSÁGÁBAN IRT NAPLÓJA 1664. KÖZZÉTETTE DR

- LUKINICH IMRE A német nyelvű napló részletességgel tárgyalja az Érsekújvár bukását megelőző 1663-ik évi hadi események pozsonyi vonatkozásait, majd szerzőjük fogságba jutását s esztergomi, budai, belgrádi és konstantinápolyi rabságának szenvedéseit és tapasztalatait. Alig van történetirodalmunkban egykorú mü, mely az 1663-ik augusztus 7-iki vereség körülményeiről, s általában a magyar rabok török fogságáról részletesebben, közvetlenebbül és érdekesebben írna, mint Auer naplója. A naplót dr. Lukinich Imre terjedelmes történeti bevezetése előzi meg. A 272 lapos kötet alapára 10 korona.