Századok – 1923-1924

Értekezések - ÁNYOS LAJOS: Budapest székesfőváros oklevéltára 669

670 ányos lajos. pest történetének kutatása a magános kutató részéről oly nagy anyagi áldozatot, annyi utazást és fáradságot igényelne, ami a főváros történelmének megírását a szó valóságos értelmében lehetetlenné teszi. A kutatás eme technikai nehézségei okozzák, hogy Budapest történetírása még a kezdetnél tart, s a történetírók véleménye szerint még a kiváló Salamon Ferencnek műve is csak csonka és hiányos alkotásnak tekintendő. Nem is alkothatott egyebet, mint tökéletlen művet, minthogy a mondottak szerint a nehezebben hozzáférhető adatok nem állottak rendelkezésére. És magánkutató sohasem érhetné el, hogy a főváros történetének megírásához szükséges ö?szes adatokat összehordja. Egy ember ily óriási feladatra nem vállalkozhatik. Ez csak hatósági megbízásra és hatósági költségein és többeknek rendszeres szervezett munkájával, a szakemberek egész csoportjának vállvetett, egyöntetű közreműködésével lehetséges. Magának a fővárosnak kell tehát arról gondoskodnia^ hogy a történetére vonatkozó kútfők összegyűjtessenek és a történetírók rendelkezésére közreadassanak úgy, mint ez sok külföldi és a magyar szent korona országaiban levő némely város (pl. Brassó, Zágráb) részéről már megtörtént. Szerencsére akadt történetíróink között dr. Csánki Dezső személyében oly férfiú, aki mindezt mindenkinél másnál jobban látta, átérezte, egy emlékiratban Budapest székesfőváros vezetősége előtt alaposan kifejtette és megfelelő intézkedések megtételét szorgalmazta. Nem kisebb szerencse, hogy éppen akkor a főváros tanácsában a szociálpolitikai és közművelődési ügyosztály vezetőjeként dr. Wildner ödön tanácsnok is helyet foglalt, aki az említett emlékiratban előadottakat a legteljesebb megértéssel fogadta, magáévá tette és hatáskörében mindent elkövetett, hogy a dr. Csánki Dezső által felvetett eszme testet ölthessen. Dr. Wildner 1912 február havában (13.424/1912—XIY. tanácsi szám alatt) ez ügyben előterjesztést intézett a székesfőváros tanácsához és a jelen dolgozat elejének gondolatmenete szerint való okadatolással javasolta: határozza el a tanács, hogy a Budapest történetére vonatkozó, a kiil- és belföldi levéltárakban és egyebütt felfedezhető —• elsősorban a középkori időszakot illető — oklevelek, összeírások, lajstromok, levelek és szabályzatok, melyek a főváros helyrajzi, jog- és művelődéstörténelmi állapotára és fejlődésére vonatkoz-