Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17

Л REFORMKOR NEMZEDÉKE. 51 Akik 1826-ban felismerték a következményeket, még kizárólag rendi felfogásuk légkörében éltek: görcsösen ragaszkodtak a nemesség egységének hangoztatásával a régi fikcióhoz, amelyet Somssich somogyi követ e sza­vakkal fejezett ki: „Csak egy nemességet, ennek egy jus­sát, egy szabadságát ismeri, akármi helyheztetésben legyen." 1 Ezek tisztában voltak azzal, hogy különböző' módon bírál tat ván el a nemesség, annak egysége többé theóriában sem lesz fenntartható/ Az adófizetés elrendelésének, annak az intézkedés­nek, amellyel a „nemességnek birtokos hatalmas része a birtoktalan gyengébb részt a maga kihúzásával teher alá vetette"1 társadalmi, sőt politikai-taktikai követ­kezményeit is észrevették az 1832/6-i országgyűlés nyíl­tabb szemű szereplői. Szétszaggatva a birtokos és birtok­talan nemes érdekeit eddig összekötő kötelékeket,4 a jobbágyságba kellett beolvadnia.5 De e beolvadásnak elmaradhatatlan következményei lesznek. Az ellenzéki Pálóczy László borsodi és a konzer­vatív, aulikus De la Motte Károly gróf felfogása e tekin­tetben tökéletesen megegyezett. Az előbbi szerint „eddig a szegény nemesség érdekei egyesülve voltak a birtokos és hatalmas aristocratiának s az e köré tartozó gazdag clerus érdekeivel; most azonban ha a hatalmas és gazdag aristocratia a T. articulussal eltaszítandja magától a szegény sorsú nemességet, ennek interessei az adózó köz­nép interesseivel egyesiilendnek, a szegény nemesség a köznéppel tartván s használandván a ius vocis publicae-t, el fog járni a vármegyék gyűléseire és ennek végzéseiben 1 Az 1825/7. országgyűlés jegyzőkönyve. II. kötet. 691. 1. 2 A borsodi követ szavait, mivel a magyar szövegezés nem egészen világos, a latin diariumból citáljuk: „Caeterum et illud innegabile esse statuit, quod nobilitas diverso modo tractata ab invicem alienari debeat, hac enim ratione nobilis contributioni obnoxius, ut ut aequali cum terrestri domino libertatis praerogativa gaudeat, ad unam tarnen et eandem cum illo categoriam venire non potest." U. o. 653. 1. 3 Beöthy Ödön szavai. Az 1832/6. országgyűlés jegyző­könyve. XII. k. 105. 1. 4 Heves megye másodkövetének kijelentése. U. o. 66. 1. 5 A közvetlenül nem érdekelt Eperjes város követe ki­jelentette, hogy örül az adózást elrendelő határozatnak. A XIX. század szelleme ellen nem kell a szegényebb nemes­ségnek se kedves, az adózó nép előtt pedig gyűlöletes új el­különözéseket behozni, tehát ez a nemesség olvadjon be a polgárságba. U. o. 37—41. 1. 2*

Next

/
Thumbnails
Contents