Századok – 1923-1924

Értekezések - MISKOLCZY GYULA: A horvát kérdés (1790–1847.) 567

A horvát kérdés. (1790—1847.)1 À Magyar Történelmi Társulattól 1921 nyarán megbízást nyertem, hogy a bécsi levéltárakban gyűjtsem a magyarországi nemzetiségi mozgalmakra vonatkozó adatokat a rendi állam idejéből. Az anyag rendkívüli bősége csakhamar arra késztetett, hogy munkámat egy kérdésre, a horvát kérdés felkutatására határoljam el. Miután a monarchia központi kormányszerveinek és a magyar főkormányszékeknek irattárait, főleg a bécsi állami és a budapesti Országos Levéltárban átkutattam, a megoldásra váró kérdés főbb vonásaiban tisztázódott, s a következőkben azon elveket óhajtom ismertetni, melyeket kutatásomban követtem, s egyúttal azon eredményeket, amelyekre az újonnan átvizsgált levéltári anyag alapján jutottam. A horvát kérdés irodalmának aránylag kevés hasznát veszi a kutató. Szinte csodálatos, hogy ilyen életbevágó, nagy probléma feldolgozására, főleg állampolitikai szempontból, milyen kevés kísérlet történt. A magyar tudomány a két nemzet között több mint egy évszázadon át folyt nagy per egyes felvetődött kérdéseinek tisztázására szorítkozott, ami a nemzetiségi kérdés kutatása szempontjából csak másodsorban jöhet tekintetbe. A horvát irodalom az illyrizmust úgy fogta fel, mint а. horvát nemzeti kultúra ujjáalkotására irányuló mozgalmat, — s teljes joggal; ez a felfogás a kérdés egy fontos oldalát világítja meg, de megoldásra nem vezethet. Ha most még tekintetbe vesszük, hogy a nyomtatott irodalmon kívül a legkitűnőbb kutatók : Kulakovszkij, Smiciklas, Dezelic, Surmin és Sisic sem használtak fel egyéb anyagot, mint a horvát állami levéltár másodrangú 1 Ezen tanulmányhoz, mely a Szent István-Akadémia 1923 május 18-iki ülésén olvastatott fel, nem mellékelek jegyzeteket, mivel a felhasznált iratokat teljes szövegükben kiadom készülő művemben.