Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538

A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS FELADATAI. 553^ rendszer mártírjának szerepét játszotta, ki egyedül hétpróbás, hazafi s már június 6-án Rózsa Sándorral fenyegette meg a „hazaárulókat", kik a tisztviselői állásokat a 48-as törvények értelmében és nem a név által akarták betöltetni (136. 1.). Október 15-én a szerbek elleni gyűlölet, félreértés következtében, több szerb kereskedő legyilkolásában, vagyona elpusztításában robbant ki, majd azonnal átcsapott szélesebb területre, s a tömeg már nemzetiségi különbség nélkül fosztogatta a vagyonos polgárokat (180. sikk. 1.). A rend helyreállott, de a megindított vizsgálat nem vezetett eredményre „azon demagóg nyomás következtében, amelynek a tanács ezentúl mintegy alávetve maradt'" s amelynek, a „népakaratnak" leghívebb képviselője a tanácsban maga Tóth volt (182. 1.). Amikor az egyik nemzetőrszázad, két parancsnokát, mint „árulókat" meggyilkolva, otthagyta a harctért s ezért Vécsey két tisztet példaadás végett halálraítéltetett, az illető városrész a város felgyujtásával, lázadással, ai foglyok kiszabadításával fenyegetőzött, úgyhogy „valóban a demagógia nyomása már elviselhetetlennek látszott" (204. 1.). Ennek a demagóg irányzatnak hatalmas fegyvere volt 1849 májusától a sajtó, illetőleg a Tóth főbíró mint laptulajdonos szerkesztésében megjelenő egyetlen lap, a Szegedi Hírlap, mely Kossuthot is megtámadta, „szóval az akkori közvéleménynek bátor és szabad tolmácsolója igyekezett lenni, de a helyi s illetőleg városi iigvekben a laptulajdonos demagóg irányától szabadulni nem tudott." (198. 1.) Ennyi mindössze az a megállapítás, amit a két mozgalmas év társadalmi küzdelmeire vonatkozólag összeszedhetünk a könyvből. A szerző a demagóg-irány gyűjtőneve alá foglalta össze azokat a jelenségeket, amelyek alapoka már a korábbi gazdasági helyzet és társadalmi megoszlás, a hirtelen jött 48-as reformok s az ezekkel járó „mérsékelt" izgatás, a népnek és áldozatkészségének Kossuth általi dicsőítése volt, közvetlen indítóoka pedig lelkiismeretlen kalandorok és vérbeborult szemű izgatók piaci szónoklatai lettek. Bizonyos, hogy a 48-as idők és események megértéséhez, de a magyar faj lelki életének, lelki tulajdonságainak feltárásához is ismernünk kell részletesen, minden eredőjére felbontva azt a mozgalmat, amelyet szerzőnk röviden demagógiának nevez. Űgy látszik, az említett hírlap is elég gazdag anyagot nyújtana a város közhangulatának és e túlzó irány céljainak, taktikájának, jellegének közelebbi részletes megismeréséhez. De Reizner, kinek könyve különben tejlesen kora tudományosságának színvonalán áll, ezt a munkát nem végezte el, mert négy évtizeddel ezelőtt ily feladatok és célok még nem lebeghettek a magyar történetírás előtt. Viszont a mai embernek a tömegjelenségek iránt is fogékony érdeklődését sokkal inkább megragadja ilyen