Századok – 1923-1924
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538
548 MÁLYUSZ ELEMÉR. píthatók meg, a kutató könnyen regisztrálhatja, hogy mi tette lehetővé egy-egy ág kiemelkedését s ezek a megállapítások más analóg esetekkel együtt a társadalomtörténetíró számára is értékes anyagot nyújtanak.' Egy-egy nagyobb főúri uradalom története, ha az nem szorítkozik merő külsőségek regisztrálására, gazdaságtörténetünknek már magában is értékes gyarapodása volna. Sajnos, igazán mintaszerű feldolgozásokkal, mint például Aug. Scherlennek húsz évi levéltári kutatás alapján készült könyve (Die Herren von Hattstatt und ihre Besitzungen. Strassburg. 1908.) vagy R. Kötzschke tanulmányai (Studien zur Verwaltungsgeschichte der Grossgrundherrschaft Werden an der Rhur. Leipzig. 1901.), irodalmunk még mindég nem rendelkezik. Mi azonban már forrásanyagunk fogyatékossága miatt sem gondolhatunk hasonló részletes középkori tárgyú monográfiák elkészíthetésére s így magyar földön már csak ezért is más lesz a tipikus kép. Nálunk a török kiűzése után jutnak óriási területek egyes családok birtokába. Hogyan szerzik ezeket meg, milyenek a neoaquistica-commissio intézkedései, ezek már magukban is figyelemreméltók, de még inkább azok a körülmények, amint főuraink birtokaikat a XVIII. században csere, - Eddig a genealógia, nálunk éppen úgy, mint külföldön, szinte kizárólag a dilettantizmus és személyes hiúság érvényesülésének a tere volt. Annak az új iránynak, amely a közelmúltban Németországban a Familiengeschichtlichr Blätter legújabb évfolyamaiban indult meg s amelynek eredményességére igazán mintaszerű példát nyújt Fr. Klocke rövid értekezése (Die ständische Entwicklung des durch den Weltkrieg erlöschenden westfälischen Geschlechtes von Michels. 1920. évf. — az új irányra vonatkozólag lásd még ugyancsak Klockenek rendkívül instruktiv, önálló értekezéseit is: Das westfälische Geschlecht von Klocke. Eine genealogische Studie zur Geschichte des Patriziats und Landadels von Soest und der Börde. Görlitz. 1915. és Die ständische Entwicklung des Geschlechtes Geyr (von Schweppenburg). Ein Beitrag zur Patriziatsgeschichte Westfalens und zur Ritterschaftsgeschichte des Rheinlandes. (U. o. 1919), nálunk is feltétlenül utat kell törnie. Ezt a úttörést, amely még sok meglepetéssel kecsegtet, elsősorban a helytörténeti kutatás keretében végezhetik el vidéki levéltárnokaink, kik eddig is a legnagyobb ambícióval foglalkoztak családtörténetírással. Csakhogy ennek a modern genealógiai kutatásnak nem szabad többé kimerülnie nemzedékrendek összeállításában, hanem tanulmányai gerincévé a társadalomtöi-téneti részt kell tennie és a család felemelkedését abban a milieuben, abban a megyében, azon gazdasági viszonyok között kell vizsgálnia, amelyben az, esetleges országos szerepléséig tényleg élt.