Századok – 1923-1924
Értekezések - KOSSÁNYI BÉLA: Az úzok és kománok történetéhez 495
ADATOK A FIUMEI KIKÖTÖ TÖRTÉNETÉHEZ. 511 dalmakat von maga után, mert a fiumei kerület és Horvátország közt a Fiumara medre alkotja a határvonalat.1 Bár az udvari kormányszékek tisztában voltak a Braidán való építkezéssel összefüggő bonyolult határkérdéssel,2 a jurisdictional aggályokat további mérlegelés tárgyává nem tették, mert — mint láttuk — eredeti álláspontjának feladásával maga a fiumei kormányzóság is pártolta a kikötőnek a Braida átvágásával való megoldását és az udvari építési tanács is következetesen ezt a tervet tartotta a legcélszerűbbnek. Tekintettel azonban a Braidának az 1823-i becslés óta történt értékemelkedésére, a magyar kancellária haladéktalanul intézkedett egy újabb becslés foganatosítása iránt. Ennek ugyan úgy a konvent, mint a tartományfőnök ismételten ellenszegült, de a fiumei kormányzóság a buccarii városi ügyész és városbíró bevonásával 1834 szeptember 5-én az újabb becslést mégis megtartotta és az ingatlant 20.641 forint 41 krajcárra becsülte fel.3 A következmények nem maradtak el. P. Kossar az elvi tiltakozások ismételt hangoztatása mellett panaszt emelt a kormányzóság ellen a megállapított becsérték alacsony volta miatt, mert szerinte a Braida egyes parcelláinak különböző belső értéke van, amit a becslésnél nem vettek kellőképen figyelembe.4 A magyar kancellária azonban lehetőleg le akarta tompítani az ellentéteket és ezért P. Kossar kifogásait méltányolva, gr. Nádasdy Ferenc helytartótanácsi tanácsost küldette ki Fiúméba, hogy egy harmadszori becslést foganatosítson. Ámde P. Kossar Nádasdyval mindaddig nem volt hajlandó az érintkezést felvenni, míg a Szentszéknek a megváltáshoz való hozzájárulása meg nem érkezik.5 Ezért Nádasdynak sok fáradságába került, míg a tartományfőnököt meg tudta győzni arról, hogy merev állásfoglalása következetlenséget árul el, mert a tersattói konvent szentszéki hozzájárulás nélkül sem kifogásolta 1807-ben a Braida egy részének a Lujza-út építése céljából való kisajátítását; sőt ugyanezen időpontban magát a Braidát is áruba bocsátotta és csak 1 U. o. 1833 :14811. 2 U. o. 1834 :10278. 3 U. o. 1834 :16312. 4 U. o. 1835 : 9085. 5 U. o. 1835 :14787. ^ : J \
