Századok – 1923-1924
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17
42 MÂLYUSZ ELEMÉR. Nálunk nem volt művelt pol gárság, amely a francia pékTára kivívhatta voTna az új változásokat. Ezt a munkát a Szekfűtől találóan magyar tiers état-naTTnèvëzett művelt középnemesség végezte el, kiváltságai e llen ében, a világtörténelemben egyedül álló példát nyújtva. Ezt belátásból, idealizmusból tette, de a szegényebb nemesség ellenszenvét propagandával, izgatassal kellett le' győzni, mert hisz ennek műveltsége végtelen csekély volt, mint minden tömegé. Ennek nem lehetett csak értelmére hatni. Jelszavakra, szépen hangzó frázisokra volt szükség, hpgy ezektől elkápráztatva, vakon rohanjon előre vezetői után. Э " Megismerve a mágnásosztályt, amelyet, mint a nemzet vezetőjét, Széchenyi továbbra is meg akart tartani kedvező társadalmi állásában, fordítsuk figyelmünket az imént említett másik kiváltságos osztályra, amelynek feladatául jutott a nemzetegyesítés kedvéért a jobbágyság javára lemondani feudális előjogairól, exisztenciájának szinte egyedüli biztosítékairól. köznemessé g száma д reformkorban mintegy félmillió. Javarésze szegény ember. Sok él keze munkája után, mint iparos, soknak csak annyi földje van, amenynyit faekéjével szegényesen megmívelhet. Ennek a nagy tömegnek, a bocskoros nemességnek fenyegető sorsa a folytonos elszegényedés volt, mely még a tehetősebbeket is fenyegeti. Hertelendy, Torontál megye követe úgy látta, hogy minden birtok mellett is elegendő szegénysorsú birtokos nemes van, kik az úriszék költségeit sem bírják el anyagi romlásuk nélkül „s körülnézve hazánkban ... szomorúan lehet jövendölni, hogy többen is nemes társaink közül azon szegényebb sorsra juthatnak".1 Hozzátehetjük, nem önhibájukból. A köznemesnek nein volLiiajib'-Hia- a -kereskedésre, amiböl_jtnegélhetett volna, a soványan termő röghöz is keleti szívóssággal és érzelmeivel inkább ragaszkodott, semhogy attól el tudott volna szakadni. Ám a kis birtok egyre kisebbedett, amidőn a gyermekek felosztották az apától maradt kúriát. Széchenyi jól látta a fejlődésnek ezt az irányát. Szinte drámai erővel hatnak jellemző szavai: „A kis nemesség legszomorúbb állapotban teng s mi több, парт ról-napra kétesb körülmények közé fog siilyedni; mert vagyonát megnemszünő szaporodásánál fogva mind-1 Az 1832/6. országgyűlés Jegyzőkönyve. VI. kötet. 332. 1.
