Századok – 1923-1924

Értekezések - FÖGLEIN ANTAL: XVI. századi közigazgatástörténeti adatok Zólyom vármegyéből 466

xvi. sz. közigazgatástörténeti adatok zólyom megyéből. 48 г jobbágytalan, szerény viszonyok közt élő nemes volt. A többi, bár jobbággyal rendelkező, de szintén nem volt jómódú nemes. Mindenesetre figyelemre méltó körülmény, hogy oly időben, mikor a nemesi jogok és kötelezettségek mint a birtok tartozékai szerepeltek, Zólyom vármegye tisztviselőinek megválasztásánál — egy föntebb említett, későbbi századból való esetet kivéve —. nem tekintett azok vagyoni viszonyaira, hanem csak rátermettségükre. Esküdt. A kifejlődött vármegyei autonómia az alispán s a szolgabírák mellé egyrészt segítőtársakat, másrészt ellenőrző közegeket is akart adni. Ilyen tisztviselők voltak a vármegyei jegyzőkönyvekben állandóan szereplő assessores vagy iurati assessores, az esküdtek. Ügykörük azonban nem az volt, ami a későbbi vármegyei esküdteké, s ezért nem is tévesztendők ezekkel össze.1 E későbbi esküdtek, a szolgabírák mellé beosztott segítő tisztviselők, a vármegyei tisztség legalsó fokán álltak. E tisztséggel kezdte a nemes, mint ifjú, a közpályát. A XVI. század esküdtjei azonban a vármegyei nemesség sorából kiválasztott bírótársak voltak, akiknek ügyköre elsősorban a sedrián bontakozott ki.2 Tisztük tehát a későbbi tabulae assessores,3 a táblabírák tisztéhez volt hasonló. 1 Az esküdti intézmény mibenléte az autonóm vármegye kialakulásakor, különböző fejlődési folyamata s végleges átalakulása több századon át azzá a közigazgatási szervvé, amelyet esküdt néven a mult szazad második felében még apáink közvetlenül ismertek, még nem teljesen tisztázott. A jogtörténeti írók adatai eltérőek. Számuk sem állapítható meg pontosan, ami természetes is; mert e szám megyénk int s időszakonkint is változott. Zólyom vármegyében például a XVI. században szám szerint nyolcat is, kilencet is, tizet is találunk az évenkinti választásoknál, sokszor névleg is megemlítve. Ellenben ugyanilyen működési körrel bíró, tehát a sedrián mint bírótársak szereplő esküdtek, ugyané vármegyében, a XVII. században már huszonnyolcan említtetnek, akiknek ott kellett lenni a sedrián s ha akadályozva voltak, előre be kellett jelenteniök, hogy helyettesükről idejekorán gondoskodhassanak. — Vm. jkv. 1671 : 437—453. 2 A vármegye e századbeli kiadmányai „assessor sedis" vagy „Juratus assessor nostras sedis" néven említi őket, — O. L. NRA. fasc. 855 :2; fasc. 1696 : 22. 3 Zólyom vármegye jegyzőkönyveiben legelőször 1701 november 29-i restauráción olvassuk ezt az elnevezést: „In officium ас munus iuratorum Tabulœ assessorum vocati et denominati ii etiam iuramento se se decretali deposito ad débita vocationis munia dediderunt." — Vm. jkv. 1701 (No. 23) : 187.