Századok – 1923-1924

Értekezések - FÖGLEIN ANTAL: XVI. századi közigazgatástörténeti adatok Zólyom vármegyéből 466

xvi. sz. közigazgatás-történeti adatok zólyom megyéből. 483 négy szolgabíró volt1

és ennek következtében négy volt a járások száma is, Zólyom vármegyében csak két szolgabírót találunk s ennek megfelelően két járást is: felső és alsó járást. Amaz a vármegye felső része, beleértve még Besztercebányát s vidékét, emez a vármegye déli része Zólyom várral s várossal, mint gócponttal. Ez a beosztás meg is maradt évszázadokon át 1849, illetve 1860-ig.2 A jogszolgáltatás s adminisztráció kifogástalan menetének első föltétele ezek egyik főszervének, a szolgabírónak, teljes megbízhatósága is. Megbízható pedig csak vagyonilag független, tehát tehetős, jómódú nemes lehet, akit nem feszélyez szegénysége, aki nem fél a hatalmasoktól, akit nem lehet jutalommal kedvező véleményre hangolni. Ezért követelte már Zsigmond,3 majd Mátyás4

és Ulászló5

király törvénye is, hogy szolgabíróvá csak tehetős s jómódú nemes választassék. A törvény e rendelkezésének Zólyom vármegye nem mindig felelt meg. Sőt, amennyire e század szolgabíráinak jegyzékéből megállapítható, alig van közöttük vagyonos, tehetős. A legtöbbje szerény vagyonú, sőt akárhány közülük egy telkes (nobilis unius sessionis vagy curialista), tehát jobbágytalan nemes, akinek kicsiny földje, gazdasága nem igen adott módot az úri élethez. S ennek egyszerű a magyarázata. Zólyom váimegyében sohasem volt tehetős, jómódú nemes nagy számban. A vármegye területének jó része erdőborította hegység, ahol gazdálkodni nem lehet. A gazdálkodásra alkalmas területek a völgyek, elsősorban a Garam völgye s a vármegye déli része. Ha most hozzávesszük, hogy még e gazdálkodásra alkal-1 Az 1291:5. illetve 16. t.-c.-ben (Kovachich: Sylloge 17. és 20. 1.) említett négy választott nemes utódai. 2 Az 1860 dec. 27. tisztújító széken választottak először három szolgabírót (főszolgabírót) s ekkor a járások elnevezése felső, központi és alsó járáis lett. E beosztás szerint történt a tisztviselők kinevezése is 1862-ben — miután az 1861. évi tisztikar lemondott — s ugyancsak az alkotmányos élet újrakelése alkalmával, 1867 április 30. tartott tisztújító közgyűlésen, a választás is. Az 1871 július 25. közgyűlés négy járásra — Besztercebánya, Zólyom, Nagyszalatna s Szent-András majd Breznóbánya székhellyel — osztva a vármegye területét négy főszolgabírót választott. E beosztás megmaradt az elszakítás pillanatáig. 3 1435 :2. t.-c. 4 1486 :9. t.-c. 5 1492 :34. t.-c. 31*