Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17

20 MÂLYUSZ ELEMÉR. találkozunk s a városok is helyet nyertek követeik révén a tanácskozásokban. Mindenki a maga helyén volt. A bizottságok tanács­kozásait a legfőbb kormányhatóságok fejei vezették. A közpolitikait és adóügyit a nádor, a jogügyit az ország­bíró, a tanulmányit a Mária Terézia-féle Ratio educatio­nis-t tervező Ürményi personális, míg az egyházi élén a prímás állott. A kereskedelmiben helyet foglalt a fiumei kormányzó, a bányászatiban a bányavárosok követei, a tanulmányiban a helytartótanács egész tanul­mányi bizottsága, amely a közoktatás ügyeit intézte s ez utóbbiban békésen együtt dolgozott Nóvák bencés apát a jozefinista szellemet képviselő Török Lajos gróf­fal, Kazinczy apósával. A bizottságok tagjai nem radikális újítók s ha ilye­nek akadtak volna is, azok túlzásait is lenyesték volna a vita folyamán a többségben levő mérsékeltek. S nem­csak azért nem voltak elvont theoretikusok, mert mint vezetőállásban levő férfiak maguk ismerték legjobban az adott helyzetet, hanem azért sem, mert nem zárkóz­tak el önnön bölcseségük kínai falai közé. A nemzet zömével élénk kapcsolatban voltak: a bizottságok maguk szólították fel a hatóságokat, testületeket, sőt egyeseket is, hogy nyilvánítsák véleményüket, közöljék terveiket velük. így mint a legfinomabb hajszálcsöveken minden szellemi érték felszívódott munkálataikba. A bizottságok lelkiismeretesen dolgoztak. Már 1791-ben megalakultak s előkészítették a tárgyalások anyagát, amelyet 1792/3-ban dolgoztak fel permanens tanácskozásaik folyamán, sőt a jogügyi csak 1795-ben fejezte be munkáját. Megfeszített munkájuk eredménve­a jövő országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslatok, indokolásaikkal s az alapul szolgáló javaslatokkal együtt az Országos Levéltárban 96 nagy fólió kötetet töltenek meg.1 Ennek a papirtengernek ismertetése távol áll tőlünk. Csak általánosságban óhajtjuk jellemezni a munkálatokat. A jogügyi pl. egy egész büntető- és váltó­jogi törvénykönyvet dolgozott ki s a százados fejlődés 1 E munkálatok végső eredményei ] 826-ban nyomtatás­ban is megjelentek s könyvtárainkban könnyen hozzáférhe­tők.Mi csupán azért idézzük mindig a kéziratos másolatot, mert ez a jegyzőkönyveket és a mellékleteket is tartalmazza. Az eredeti iratok egyébként szintén az Országos Levéltárban,, az ú. n. régi országos levéltári osztályban őriztetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents