Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Petőfi a történelemről 1

16 MÁRKI SÁNDOR: PETŐFI A TÖRTÉNELEMRŐL. történet1

? Nem tartják-e inkább az egész elbeszélést valami őrült, rémüldöző, zavart ész meséjének?' * Mostan már, a történetek végiglapozása után, Petőfi megkérdezte, voltaképen mi az emberiség története? Olyan vérfolyam, mely a hajdankor ködbevesző szikláiból fakad s korunkig egyhosszában szakadatlanul foly le. Csak a tenger ölében pihen meg; a vér hosszú folyója vértengerbe szakad. Soha nem látott, rettenetes napok közeledését sejtette. A mostani béke olyan síri csend, amilyen, villámlás után, a földrengető mennydörgést szokta megelőzni. A sejtés tündéri tüzénél átlátott a sötét, mélytitkú jövendő fátyolán. Megborzadt, iszonyodott attól, amit mögötte látott; mégis kedvre derült, sziláján örült. Mert látta, hogy a háború istene újra felveszi páncélját, kardot ragad, lóra ül, végigszáguld az egész világon s a népeket döntő viadalra szólítja. A föld akkor két nemzet lesz és a jók, meg a gonoszak tábora szembeszáll egymással. A jó, mely idáig mindig vesztett, ezúttal győzni fog, de első diadala vértengerbe kerül. Mindegy; mert ez lesz az az ítélet, amelyet prófétáinak ajkain az Isten megígért. Utána az élet, az örök üdvösség kezdődik s érte nem kell a mennybe repülniök, mert maga a mennyország száll le a földre.2 Petőfi történetfilozófiája valóban arra a tanulságra vezet, hogy „Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország". A haza Petőfi és mindnyájunk hite szerint élni fog, mert élnie kell; dicsőség és boldogság lesz az élete! Márki Sándor. 1 Szörnyű idő. 2 Az ítélet.