Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Tárca - Relković Neda: Az alsómagyarországi bányavárosok taksája 211

Tárca. Felvidéki hét alsó bányavárosunk sérelmei 1696-ban. A felszabadító török háborúk tömérdek terhet róttak az országra. Az átvonuló, téli szállásra maradó katonaság az egyes vidékeket teljesen kifosztotta, a lakosságot meg koldusbotra juttatta. A kivetett magas adó többször arra késztette, hogy lakóhelyét elhagyja, csakhogy az adózástól megmeneküljön. 1696-ban újabb contributióról lévén szó, a rendek Esterházy Pál nádor elnöklete alatt összegyűltek július hóban Pozsonyban,1

hogy a kivetést megbeszéljék. A gyűlésen megjelentek a bányavárosok követei is, hiszen különösen érdekelt felek voltak, mivel a Buda visszafoglalását követő években a császári hadak zöme az északnyugati felvidéken táborozott. A megbeszélések július 6-án indultak meg. A nádor az egybegyűlteket kötelességük teljesítésére figyelmeztette s felszólította, hogy a kivetendő adó felosztására írják össze a portákat. Az összeírást idejekorán küldjék be, mert a katonaság téli szállásáról gondoskodni kell. A felségtől méltányos adókivetést kell kérni, mert e kifosztott országtól nagy áldozat nem várható. Megnyugtatásul megjegyezte, hogy az ország régi területének visszahódításával a vármegyék területe, száma is megszaporodott, a kivetendő adó tehát több megyére oszlik fel, kivételt egyik sem képezhet. A felséget arra is kell kérni, hogy a katonaságot vonja össze a határon téli szállásra, hogy a vármegyék mennél nyugodtabban tudják előteremteni a szükséges adót, továbbá, hogy kihágás se történhessék a katonaság részéről. Oda is kell hatni, hogy a felség a katonák zömét másfelé vigye az országból téli szállásra, mert nem lehet elvárni, hogy ekkora terhet csupán egy ország viseljen el. Tartassék be a császári katonai szabályzat is; megye és katonaság közt külön megegyezés ne legyen;2

nagyobb, összeget, mint amennyit a felség kíván, a katonaság se követeljen. 1 A gyűlés határozatairól szóló jelentés Űjbánya város levéltárában, az 1650—1699-ig terjedő fasciculus számozatlan iratai között. 2 Ezt rendeli el I. Lipót 1693. ápr. 6-án Bécsben kelt katonai szabályzata 2. pontjában. (Üjb. ltár: fasc. 1650—1699., számozatlan.) 14*