Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Keresztény Politika 203

-történeti irodalom. 203 buch. A karinthiai, a 6. és 9. isonzói csata lefolyásáról szóló naplójegyzeteit közli. — Vadnai Emil „Chaos" címmel Nowak К. F. hasonló című munkájának ismertetését adja. Lásd alább a Pester Lloydban közölt erre vonatkozó sorokat. — 3. szám. Gratz Gusztáv. Die auswärtige Politik der sogenannten „Emigration". Károlyi Mihálynak a Bécsi Magyar Újságban megjelent cikke cáfolásával foglalkozik. Károlyi fenti cikkében Gratznak a Pester Lloydban megjelent „Magyarország külügyi politikájá"-ra tesz megjegyzéseket. Tiltakozik Károlyinak azon állítása ellen, hogy az 5 gondolatmenete teljesen megegyezik Károlyinak és barátjainak külügyi politikájával, melyet ő hazaárulásnak tartott. Polikájának hazaáruló jellegét az alkalmazott módszer adja meg. Ha valaki egy kormány politikájával nem ért egyet, az ném ad jogot arra, hogy hazáját az ország ellenségeivel kapcsolja össze. De nemcsak a módszer hamis, hanem tárgyi tartalmuk is. Károlyi a magyar politika problémáját oly álláspontról ítéli meg, mely kívül esik a magyar politikán. Gratz ezután Károlyinak az általa ajánlott politikai irányáról mondott kritikai ellenvetéseit boncolja. Károlyi cikkében a külpolitika legfőbb követelményének mondja, hogy a „szláv veszedelem agyrémét" ki kell verni a fejünkből, mert az a politika, mely Magyarországot arra akarta felhasználni, hogy a német militarizmus segítségével az északi és déli szlávság közé éket verjen, megbukott. De e politika nem új keletű. Ezt megteremtette a magyarok honfoglalása, mely a szláv írók szerint, a szlávságot ért legnagyobb katasztrófa. E veszedelem ellen létesült a Németországgal kötött szövetség, mely nélkül a monarchia talán már a nyolcvanas években rombadőlt volna. Ês e veszedelem a világháború után még fenyegetőbb jelleget öltött. Károlyinak azon megjegyzésére, hogy a szláv érdekcsoporthoz kell kapcsolódni, hogy az ismert korridort el lehessen kerülni, Gratz azt mondja, hogy Magyarországra nézve még nagyobb veszedelem van, t. i. a Károlyi-politika. Ez létesítené azt, hogy a megmaradt Magyarország lenne az egyedüli korridor, mely az ország önállóságát is megsemmisítené. Végül a királykérdésre tesz megjegyzést. Ez nem oly kérdés, hogy a kis-ententetal való egyetértéssel meg nem lehetne annak idején oldani. Gratz szerint a kis-ententenak ettől való félelme indokolatlan. A legitimizmus fenntartása Közép-Európa békéjére kedvező. Gratz hiszi, hogy végül a kis-entente sem zárkózhatik el előle. A kis-ententenak ma talán még érdeke a belsőleg szétszakított Magyarország; egy Károlyi-szellemű köztársaság. De eljön annak az ideje, amidőn nem lesz érdekük, hogy közvetlen szomszédságukbán folytonos zavarok tűzhelye legyen és akkor talán maguk is belátják, hogy Magyarország belső viszonyainak konszolidációja érdekében a legitimista megoldás szükséges lesz. Keresztény Politika. 1923 4 szám. Frühwirt.h Mátyás. ,4 nagy francia forradalom és pénzügyi viszonyai. A nagy francia forradalom rémnapjairól ír. Ennek okai néhány évszázadra nyúlnak vissza. A politikai okok mellett gazdasági, pénzügyi és szociális indokok voltak a francia forradalom előidézői. A francia nép közéleti viszonyainak romlása már a XV. században kezdődik, s a XVIII. században a tetőfokára hágott. Az állam roskadozott az államadósságok terhe alatt. XVI. Lajos alatt folytatódott a leglelkiismeretlenebb pénzgazdálkodás. Az állam pénzügyi helyzete rettenetesen igénybe vette az adózók fizetésképessét. A királyoknak egyik legnagyobb gondja volt a tekintélyes pénzszükségleteket előteremteni. A király 1720 ban a skót születésű Lawt hívta meg pénzügyminiszternek, aki az ércpénz helyett papirospénz kibocsátását javasolta. Law inflációs politikája azonban csődöt mondott, úgy hogy decemberben a nép dühe elől menekülnie kellett. Az állam helyzete kétségbeesett volt. Utódai: Turgot, Necker, Brienne, Calonne tudásuknak legjavát igyekeztek nyújtani a haza megmentésére. Az államháztartásban azonban még nagyobb anarchia