Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Kretschmayer; Heinrich; Geschichte von Venedig. Bd. II. Ism. Patek Ferenc 194

194 történeti irodalom. vényszékek voltak; ezek pedig a legrosszabb fajtájú párt, és osztályigazságszolgáltatást képviselték, hamis eskükkel és vásárolt tanúkkal. Dávid ezeken az állapotokon egy föllebbviteli törvényszéknek, a „schive"-nek a felállításával igyekezett segíteni. Miután az ellenséges párt fejeinek elfogatásával megtette az első lépést az abszolutizmus és centralizáció felé, 1473-ban III. Frigyes császártól privilégiumot szerez a föllebbviteli püspöki törvényszék felállítására. Ez igen jelentékeny dolog, mert semmiféle más hűbérállamban nem találunk rá példát. Dávid a schive tagjainak nagyobb hatáskört adott, mint amennyit a császári privilégium biztosított nekik. A hűbéresek Burgundia virágkorában kénytelen-kelletlen tűrik, de a Merész Károly halálával bekövetkező nagy összeroppanáskor aztán száműzik a schive főbb tagjait. Ez Dávidnak az a reformja, amelyhez legszívósabban ragaszkodott s ebben a tekintetben az 1477-i egyezményt mindenképpen igyekezett kijátszani, úgy, hogy Ütrechtben 1481-ben formális lázadást okozott. Dávid minden tekintetben olyan reformokat hozott, amelyek javították az eddigi helyzetet; csak a vízügyekben vezettek az ő intézkedései igen rossz eredményre; ugyanis a gátaknak olyan mérvű elhanyagolása származott belőlük, hogy a Rajna 1496-ban kiáradt s a püspökség nagy részét elöntötte. A befejező áttekintés rámutat arra, hogy az államhatalomnak és a hűbéri jogoknak ez az első összeütközése csak előjátéka volt egy nagyobb küzdelemnek. A hűbéresek győzelme most még időszerű volt; de V. Károly világhatalmára támaszkodva megvalósítja azt, amiért Dávid püspök hiába küzdött. Hollandiában is az volt a fejlődés természetes menete, hogy a hűbérállam abszolút monarchiává alakuljon. De Alba herceg olyan erőszakos módon akarta ezt megvalósítani, hogy céljainak elérése helyett az északi államok elszakadását okozta. így északon az Egyesült Németalföldi Államok föderalisztikus köztársasága lépett az abszolút monarchia helyébe, míg délen megvalósult a centrális autokrácia. De az ipar és kereskedelem, tudomány és művészet délről északra húzódnak ekkor s az aranykor csak a felszabadult részekre virul fel. Kádár Jolán. Kretschmayr, Heinrich: Geschichte von Yenedig II. Bd. Gotha, 1920 (Allgemeine Staatengeschichte I. Abt. 35. Werk) 8°, XIX + 701. Mikor Kretschmayr munkájának első kötete, mely a kezdetektől a latin császárság megalapításáig terjedő részét tárgyalta Velence történetének, megjelent, a Historische Zeitschrift-ben (3. Folge 99. Bd. 1907) Walter Level írt róla terjedelmes tanulmánnyá bővülő kritikát. Level a német történet-