Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Petőfi a történelemről 1

PETŐFI A TÖRTÉNELEMRŐL. 11 is a szabadság ügye mellé állt s hősiesen védte Murány várát a császár hadai ellen; azonban beleszeretett az ellenséges vezérbe, Wesselényi Ferencbe. A titkos találkozón mégis vérpaddal fenyegette meg, ha a szabadság ügyéhez nem csatlakozik; de rendíthetetlen hűségének láttára a gyönyörű szép asszony a szabadságot feláldozta szerelmének. Bízott benne, hogy ha pártja elítéli is, a jövendő szelídebben bíráskodik róla s ha nem mossa le róla, legalább elfödi a foltot és megenged a nőnek, ki elfelejtette a szerepe végét. Ez ez egyetlen eset, amelyikben Petőfi megbocsátott valakinek azért, hogy a szabadságot (gerben hagyva, szerelmét követte.' A magyar szabadság megtestesülését Rákócziban látta. A haza szentjének, a szabadság vezérének, a sötét éjben fényes csillagnak emlékére lángolt, sírva fakadt. Száműzték őt magát, sőt a nevét is, de lelke nem veszett el s hősi szellemével a szabadság újabb bajnokai közé szállt. S ha megülik a szabadság győzedelmének dicső ünnepét, milliók hirdetik, hogy „aki kezdte, az végezte be ? A majtényi síkon azonban az elárult szabadság haldokló kezéből undok árulás csavarta ki a fegyvert. Hazáért harcoló hősökből hazátlan bujdosók, hazaáruló latrokból urak lettek. Tavaszi délután, verőfényes időben az égen úszkáló kis fehér felhőkben az elesett hősök szellemeit látta. Legszörnyűbb átkát szórta az árulóra s elsírta legszentebb könnyeit. Messze tengerparton, zöld tenger sárga partján állt a szent sír, hol a ráboruló vadbokron kívül senki sem gyászolta a dicső halottat, ki hazájában a szabadságért utoljára rántott kardot, önként ment száműzetésbe, hogy ne lássa, mert látva, megátkozta volna nemzetét, míg a messzeségből mély fájdalommal tekintett reá. El-elnézte a szülőföldjéről jövő fellegeket, amelyeken az esti fény, vagy talán honának szégyenpírja égett. A parton ülve hallgatta a tenger mormogását s benne fölriadt népe távoli zúgását vélte hallani. Hazája fölszabadításának a hírét addig várta, míg belehalt a várakozásba. Otthon már nevét is alig ösmerték; csak a költő, a szabadság öröklámpája emlékezett reá.4 1 Szécsi Mária. 2 Rákóczi. 3 A majtényi síkon. 4 Szent sír.