Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Venetainer Lajos: A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig. Ism. Török Pál 179

-történeti irodalom. 181 egészíti egy oldaldöfés: „tekintetbevéve az összeírás időpontját megelőző nagyarányú nemzsidó letelepüléseket, távolból sem látszik valószínűnek, hogy akkor az ország nemzsidó összlakosságának 35%-a vallotta volna-e magát magyar származásúnak." Csak a kiadott forrásokig kellett volna mennie, s elolvashatta, volna a zsidók adatait is közlő műből (Magyarország a Pragm. Sanctió korában 51. 1.), hogy 1721—ben még 45.49% volt magyar anyanyelvű s kétségtelenül jóval több a magyarországi származású lakos hazánkban. A 144/5. lapon a szöveget úgy lehet érteni, mintha az Iparvédegylet Széchenyinek kedves intézmény lett volna, holott a Gyáralapító Társaságot is amiatt hagyta el, mert a Védegylettel nem tudott megbékülni. Horn Edének állítólag Kossuth Lajos által megerősített nyilatkozata szerint a 180,000 főnyi 1848/49-es honvédből 20,000 volt a zsidó, Klapka a veszprémi zászlóaljból 8°/o-ra (beinahe ein zwöiftheil) emlékszik — a mostan folyó bécsi kutatások talán erre is világot fognak deríteni. — Nem tartom kizártnak, hogy Klapka tévesen emlékezett a zsidók arányára, mint ahogy a győri (V.) zászlóaljat tévesen negyedik zászlóaljnak (negyedik a pozsonyi volt) írja az idézett levelében (Venetianer 189—9. 1.), — de azt a zsidók kedvezőbb halálozási statisztikájából joggal következtethetnők, hogy ha a honvédsereg ll°/o-a valóban zsidó volt, akkor a 48-as honvédegyletek tagjai közt a 80-as 90-es években 11%-nál több zsidónak kellett volna lennie. Ilyen nagymondások helyett méltóbb apologia volna a zsidó névtelen félistenek részére az, hogy őket megvetésből nem akarták eleinte bevenni a 48-as nemzetőrségbe, mégis voltak, akik beállottak honvédnek, s Görgeynek Venetianertől idézett nyilatkozata szerint becsülettel megállották helyüket, ezenkívül a Haynau kivégzettjei közt is volt zsidó. Hasonló nagy mondás (336. 1.) a következő: (a 60-as évek óta) „dobra kerültek régi nemesi kúriák s felszabadult jobbágytelkek — s akadt birtok, akadt telek, mely az árverésen zsidó kézre jutott ... S ez az egynéhány zsidó szúrt szemet, nem pedig az osztrák abszolutizmus által megkímélt, a jobbágyság fölszabadítása által érzékenyen nem sújtott nagybirtokosság, melynek a tönkrement kisnernesek birtokainak megszerzése által eszközölt birtoktömörítése mai napig érezteti hatását." Tehát a magyar nagybirtokok nem a Rákóczi-kor utáni óriási adományok idejéből származnak, hanem 1849 óta vásárolták össze az urak? Részletesen foglalkozik a zsidók egyenjogúsítása fölötti vitákkal, a tiszaeszlári pörrel, — egész bibliográfiát közöl a zsidó írók műveiből, — a fölsorolás szárazságát legtöbbször iires szóvirágokkal igyekszik tűrhetővé tenni. Pl. miután hosszasan foglalkozott az Izr. Magyar Irodalmi Társulat megalakulásának vajúdásával, így méltatja működését (371. 1.): „A társulat, melynek... elnöke jelenleg Vadász