Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - P. Pinzger Ferenc: Hell Miksa emlékezete. I. rész. Ism. Ernyey József 175

178 történeti irodalom. 177 kének kisebbítése nélkül néhány észrevételt füzünk adataihoz, tudva azt, hogy kiegészítésükre a mai viszonyok között alkalom nem nyilt. Téves az a Paintner nyomán elterjedt nézet, hogy az eredeti Höll(e) euphemistikusan változott Hell-re, mivel ez illendőbb név a csillagász jezsuita számára. A név átidomult Selmec rohamosan tótosodó népének ajkán, ugyanakkor, mikor a patrícius Hellensteiner, a protestáns hitű báró Hellenbach eredetileg ő-vel írt neve is megváltozott. Addig a rajnavidéki páter Höllenstein S. J. is zavartalanul viselte nevét a szomszéd Körmöcbányán, de már beköltözött rokonságát itt, valamint Selmecbányán is e-vel kezdik írni, az új ejtés szerint. Ellenben a tót hatástól ment bécsi akták, és az idegenből jött tisztviselők még 1773-ban is Höllnek írják Miksa testvéreit. Való igaz a szerző állítása, hogy a selmeci bányászat története szorosan összefügg a Hell-család történetével, hiszen beköltözése az utolsó virágzás korszakába esik, de ennek megteremtése nem pusztán Hell érdeme. Spilenberg, a két Moller, a két Hellenbach, mindmegannyi orvos működése, már egy századdal előbb tudományos alapot adott az itteni bányászatnak, újításaik a kohászat és a hidraulika terén már gyümölcsöztek, mikor a bányakincstár Fürstenberg Egon herceg és Breuner Kristóf gróf idején, fölismervén elmaradottságát, a honiakhoz hasonló szakembereket keresett a külföldön. Így hozták Selmecre az öreg Höllt. Mi különbség volt aztán báró Hellenbach és Hell mechanikája, gépei között, megállapítani nem tudom, de bizonyos, hogy a labanc-világban menekült báró elrontott vízműveit Hell megigazítani és működésbe hozni nem tudta, bár elvileg mind a ketten a víz hajtóerejével oldották meg a víztelenítés problémáját. Ennek érdekében építette az öreg Hell a hegyi műtavakat (1728-tól 40-ig), amiben fia, József váltotta fel, bár a munka irányítása, amint pontosan követhetjük, Lauren és Angreth kamaragrófok kezébe futott össze. A selmeci kamarai levéltár bőven ontja a két Hell működésére vonatkozó részleteket, tehát nem vagyunk puszta föltevésre utalva, mi az apa és mi a fiú érdeme az elért sikerekben (11-ik lap). Ott vannak a jelentések, bírálatok, rajzok és számos technikai adat, melyek értékét méltányolni nem tudtam, csak azt olvastam ki, hogy az öreg Hell terveiből nem sok valósult meg. A 12. lapon említett gőzgépekre vonatkozólag Delius adatait (Anleitung zu d. Bergbau. Wien, 1775.) messze felülmulp részleteket láttam, de akkor csak a kérdés historikuma érdekelt, mint művelődéstörténeti mozzanat. Bizonyos, hogy a gőzgépekkel való kísérletek még az öreg Hell idején, de tőle függetlenül indultak meg. A cornwalli Potter-rendszerű gőzszivattyút 1719-ben Trautson herceg bécsi kertjében mutatták be legelébb, akkor merült fel a gondolat, e gépeket bányá-Századok, 1923. I-VI. füzet. 12