Századok – 1923-1924

Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123

régi magyar űrmértékek. 145 1. és legfontosabb, hogy az országgyűléseket Pozsonyban tartották és a magyar kamara székhelye Pozsony volt; 2. hogy a pozsonyi mérő csak lényegtelen módon (eredetileg talán egyáltalán nem) tért el a XVII. század folyamán Ausztriában általános mértékké válni kezdő „Stockerauer Stangelmetzen"-től, a későbbi ú. n. alsóausztriai mérőtől. Éppen az a körülmény azonban, hogy a pozsonyi mérő a XVI. században még nem általános elterjedtségű, az oka annak, hogy rendkívül kevés adat áll ez időszakból rendelkezésünkre, melyek alapján a XVI. századi pozsonyi mérőt rekonstruálni tudnók. Az irott forrásoknak úgyszólván egyetlenegy adata határozza meg pontosan a pozsonyi mérő nagyságát. Ez a pozsonyi kamarának 1590. évből származó, már említett felterjesztése.1 Az idevonatkozó cikk (fordításban) így szól: „Amennyire észrevettük a nagyszombati és pozsonyi mérők úgy viszonylanak a bécsi mértékhez, hogy 44 nagyszombati mérő, pozsonyi pedig 22 tesz 1 bécsi mutot." A bécsi mut 31 vagy 32 bécsi mérőből áfl.2 Pozsonyban nyilvánvalóan 32 mérővel számítják a bécsi mutot is, miután a bécsi mutról tudjuk, hogy azt ebben az időben 32 mérősnek veszik.3 A régi bécsi mérő 42 "28 liter, tehát 42-28 X 32 , . . . = 1 pozsonyi mero, 22 1352-96 = 61 4981 22 1 pozsonyi mérő ennek alapján : 61 4981 liter. Ha ezt a mértéket összevetjük a később az osztrák országos mérővé vált, ezidőben azonban még csak egyes vidékeken elterjedt ú. n. Stockerauer Stengelmetzennel, mely Schalk számításai szerint 61.48682 liter,4 a nagy hasonlatosság anynyira szembetűnő, hogy gondolkodóba kell esnünk, vájjon nem ugyanazonos-e a stockeraui mérő a pozsonyi mérővel? Ha ennek a bebizonyítására elegendő adat hiányában nem is vállalkozhatunk, már most le kell szögeznünk azt, hogy a rokonság az alsó ausztriai mérőrendszer és a pozsonyi mérő közt minden kétségen felül áll. A fenti 61.4981 literes számításnak látszólag ellentmond, 1 Ennek a felterjesztésnek megbízhatósága azonban igen nagy. Az abban közölt egyéb mértékösszehasonlítások több más oldalról nyernek megerősítést. 2 Schalk id. helyén. 3 Zeller Anna hagyatéki jegyzőkönyve 1506-ból (Magy. Gazd. Tört. Sz. IX. évf. 73 1. „XXXII Metzn fur ein' Mutt zu raitn", Továbbá Kováts Ferenc: Nyugat-Magyarország árúforgalma a XV. században Budapest 1902. 184. lapon közöl néhány adatot. 4 Schalk i. m. Századok, 1923. 1—VI. füzet. 10