Századok – 1923-1924

Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123

136 LEDERER EMMA. elrendelik, hogy egy kassai köbölből harmincöt liszteúlyban 3 fontos kenyeret kell sütni.1 Eszerint tehát egy kassai köbölbe 105 font rozsliszt megy. Nyilvánvalóan rozslisztről van itt szó, mert cselédek és katonaság számára csakis ebből sütik a kenyeret.2 Kétféle számítási mód áll rendelkezésünkre, vagy magából az adatból, vagy egykorú összehasonlítások alapján. Az első esetben fontnak bányavárosi vagyis budai fontot véve számításba, 105 font à 491.075589 = 51.56293 kg. Ha feltételezzük, hogy az akkori csépeltetési viszonyok mellett a rozsliszt fajsúlya 60 volt, a kassai köbölbe 85.9382 1. fért. Természetesen ez az adatunk önmagában még semmit sem bizonyít. A megállapítások labilisak. Sajnos, olyan összehasonlítós, amely teljesen egykorú volna, nem áll rendelkezésünkre; de a cséplési viszonyok, a technika e téren még a XVII. század folyamán sem fejlődött valami nagy mérvben, s így egész bátran felhasználhatunk egy a XVIII. század elejéről fennmaradt adatot. Egy 1729-ből származó dombóvári gazdasági instructió szerint3 ugyanis egy 72 iccéből álló pozsonyi mérőben 66'/з font (bécsi font) rozsliszt van. Ezt a pozsonyi mérőt 61.48 l.-rel számítva* és bécsi font alapulvétele mellett (66'/s á 561.22925) a következő aránylatot vehetjük tekintetbe: 61.48 :37.2263 = X : 51.56293, tehát a kassai köbölbe e szerint 85.18 liter fér. Számításaink tehát mindkét formában körülbelül fedik egymást és egy kb. 85 literes köbölt mutatnak. Az írott források adatai szerint, tehát a kassai köböl nagysága 81—85 liter közt ingadozik. Természetesen ezekkel a megállapításokkal még nem jutottunk igen messzire és ezért — mint minden esetben — a mérce tanúságát kell segítségül hívnunk. Közvetett tudomásunk van arról, hogy Kassán egy olyan mércét őriznek, amelynek űrtartalma 33.2 liter. Első pillanatban is mindjárt arra kell gondolnunk, hogy ez csak a kassai u. n. véka lehet. Az írott források egy adata azonban még megerősíti ezt a föltevésünket. Maróthi György arithmeticájában u. i. a következő adatot találjuk: „a régi öreg véka között és a mostani Piatzi (Posoni) kis véka közt a Proportiót kitalálhatod, ha mindakettőt egyszer meg-megméred egy bizonyos mértékkel. Nekem hiteles emberek úgy mondották, hogy a régi öreg vékába 40 Posoni 1 Instruct, lib. I. fo. 245. Ordo victualium praesidiis et locis finitimis: De singulis ressecato cubulo farinae mensurae Cassoviensis debent coqui panes triginta-quinque, quorum singulus in massa farinaria trium librarum sit et in valore duorum nummorum militibus porrigatur. 2 L. a muraközi élelmezőmesternek 1680-ban adott utasításban (Inst. lib. VIII. 508. 1.) katonaság részére sütendő kenyér minősége és mennyisége tárgyában, kifejezetten csak rozslisztről szól. 2. A még többször említendő dombóvári gazdasági instructió 1729. évből (Magy. Gazd. Tört. Sz. IX. 84. 1.) megkülönböztetést tesz búzaliszt és cseléd-liszt közt. 3 Magyar Gazd. Tört. Szemle IX. évf. 84. 1. * L. a pozsonyi mérőről szóló fejezetben. 6 Archaeologiai Értesítő 1888. évf. 235.1. M.vskovszky Viktor közlése.