Századok – 1923-1924
Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123
144 lederer emma. A magyarországi mértékrendszereket összefoglalva, tehát a következőképpen osztályozhatjuk: Gabonamértékek: köbölrendszer; a XVI. századtól legkiválóbb reprezentánsa a kassai köböl és rendszere. mérőrendszer; a XVI. századtól legkiválóbb reprezentánsa a pozsonyi mérő és rendszere. korecrendszer; Magyarországon képviselik: a gömöri korecz és a turóci és liptói lukna. Bormértékek: köböl-cseber-rendszer bécsi Eimer (urna) (későbbi fordításokban akó vagy veder) rendszere. 2. Gabonamértékek. Mielőtt a gabonamérték-rendszerek tárgyalására térnénk át, egy-két dolognak a konstatálása volna szükséges: 1. Mikor gabonamértékekről szólunk, ezalatt — mint ahogy ezt máshelyt is megemlítettük, — csupán az űrmértékeket (Hohlmasse) értjük. Különben is azonban Magyarországon a XV. század óta — és ekkor is csak Budán —- egészen a XIX. századig a gabonának vagy lisztnek súly szerinti eladására nem igen került a sor. 2. A gabona kimérése mindenütt kétféle módon történt: csapott (gestrichen) vagy tetézett (gehäufft) mértékkel. A tulajdonképpeni helyes, piaci mérés azonban, mint ahogy ezt Kassa város 1687. statutuma is elrendeli,1 a csapott mértékkel való mérés volt, ezért és mert a mértékösszehasonlítások majd minden esetben a csapott mértékek szerint számítanak, az itt következő megállapítások is mind a csapott mértékre fognak vonatkozni. Mindenesetre figyelemmel kell lennünk arra, hogy amikor tetézett (gehäufft régi németséggel „gehuppft") mértékre akadunk, ez a csapott mértéknek ca. Vs-részével nagyobb. a. A kassai köböl. A magyar gabonamértékek legismertebbje és legelterjedtebbje a XVI—XVIII. századig a kassai köböl volt. A felsőmagyarországi részek, még abban az időben ie, mikor az országos rendelkezések a pozsonyi mérőt teszik meg törvényes mértékké, szívósan ragaszkodnak a köbölhöz, mely — mint látni fogjuk — némi változás után és nem egy helyhez kötötten, főképpen a színmagyar részeken továbbra is életben marad. 1 Kassa város 1687. statuma. (Kolozsváry—Övárv V. к. I. fele 298. 1.)
