Századok – 1923-1924
Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123
régi magyar űrmértékek. 131 Amilyen nehezen tudjuk megállapítani az ősi magyar ürmértékrendszernek, a köbölrendszernek eredetét és történeti fejlődését, olyan könnyűséggel szólhatunk a másik igen elterjedt magyar gabonamértékrendszerről; a mérő-rendszerről. A mérő a XV. század előtt csak teljesen elvétve fordul elő, ekkor is a nyugati határon. Állandó ez a mérték csak a XV. század, a Habsburgokkal való politikai kapcsolat óta lesz, mikor is bizonyos mérvben sikerült az alsóausztriai mérőrendszert hazánkban is elterjeszteni.1 Tulajdonképpen a metreta nálunk csak a XVIII. és XIX. században tudott a pozsonyi mérő alakjában állandósulni, viszont a külfölddel szemben csak ez a mérőrendszer reprezentálta a magyar mértékeket. A mérő kifejezés különben egészen késői eredetű, állandó csak a XVIII. században lesz, azelőtt sokkal gyakoribb a mécz az osztrák Metzenből. A mérőrendszer beosztásában ezután igen nagy szerepet játszik a köbölrendszernél már tárgyalt véka, valamint az „icce" is. Ezek mellett még egy harmadik mértékelnevezés is feltűnik, az icce kétszerese a pint. Ez az olasz-francia eredetű, eredetileg bormérték, egyike azon kevés idegen mértéknek, melyet jóformán semmit sem magyarosítanak meg.2 Pinta formában úgyszólván egész Európában előfordul, még Ausztriában is a „Mass mellett"1 Hozzánk valószínűleg innen került a mérőrendszerrel együtt. Magyarországon előforduló, bár a fentieknél kisebb fontossággal bíró gabonamértékrendszer, a korec, (lukna). Tulajdonképpen csak magát a mértéket ismerjük, beosztásáról csak annyit tudunk, hogy többnyire 4 quadrans-ból áll.4 A XIX. század elejéről származó mértékösszehasonlító munkák szerint ez lengyel mérték, mely Krakkóban, Varsóban és Czernovitzben5 volt használatos. A lengyel határszélen, Liptó megyén át jut el Magyarországba, bárha ilyen néven leggyakrabban Gömör megyében találjuk meg. Turóc és Liptó megyékben ugyanennek a mértéknek egy válfaját lukna néven említik.'1 1 Pl. Hóman id. munkája 482. L, mint „metreta Musuniensis" azonban már 1279-ben is előfordul. 2 Du Cange, Dieffenbach, Angelocrator id. helyein. 3 Schalk id. helyen. 4 Reg. Dec. Gömöriensis 1577. évből. 5 Jos. Jäckel id. munkája 22. 1. Craccau alatt: Das Getreidemass die Last = 30 Korcy. Czernovitz alatt: Getreidemass die Mizze = 2 Siebenbürger Kübel und auch der polnische Koretz, es Jos. Salomon: Mertologische Tafeln über die Masse, Gewichte und Münzen. Wien 1825. Varsó alatt. 6 Liptó megye 1698. statutuma (Kolozsváry és óváry stat. gyűjt. IV. к. I. fele 562. 1.) elrendeli — miután a mértékeket az előírt budaihoz akarja igazíttatni — a megyében használatos mértékeknek cori vagyis 9*
