Századok – 1923-1924

Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123

régi magyar űrmértékek. 129 detileg kivájt faedényt jelentett.1

Ha figyelembe vesszük mértékrendszerünk nyilvánvaló török eredetét, feltételezhetjük, hogy a magyar ürmértékrendszer eredeti alapvető szava valami a köpüvel rokon, — ma már kiveszett szó — lehetett. (Nyelvészeti megállapítások ugyanis a köböl közvetlen eredetét a köpüből nem tartják valószínűnek.) Ezt a török eredetű szót azután, — talán még a X. században — kiszorította egy más, hasonló, esetleg a provencei cubel szó mintájára képezett szó, mely latinizált formájában „cubulo" alakban2 lelhető fel a XII. század legelején. Nézetünk szerint tehát a magyarság még az őshazából magával hozza török eredetű, a 10-es beosztás alapján álló mértékrendszerét, melyet egy a köpühöz hasonlatos török eredetű szó képvisel; a X., legkésőbb XI. században megismerkedik a nyugati népek mértékei közül a magáéhoz hasonlatos szóval, ezt átveszi, a régi kifejezéssel összeegyezteti, míg az űrmértékek rendszere maga a régi marad.3 Ennek a rendszernek a tárgyalására kell most már rátérnünk. A köböl maga is képezheti köbölnek osztórészét. így már 1240-ben beszélnek „magnus cubulus"-ról.4

E különbség később is megvan, mert a borköböl kisebb, a gabonaköböl aránylag nagyobb mértéket jelentett. A többi osztórész közül legrégibb a szapu, melynek eredetét már fentebb tárgyaltuk. Keletkezése sorrendjében nem, de jelentőség tekintetében a következő helyet a véka foglalja el. Tulajdonképpen általános mértékelnevezés csak a XVI. és XVII. században lesz. Latin formájában egyáltalán nem ismeretes, még a XVI., XVII. sőt XVIII. században is a metreta, modius etc. elnevezések szerepelnek helyette a latin szövegben, vagy ha mégis előfordul, csakis ilyen formában: metreta veka vocata,5 esetleg a latin szövegben eredeti formában, mint: „vei quinque vicas pro cubulo daret etc."

6 Ez a körülmény, valamint, hogy a köztudatba annyira átment a szó, hogy úgyszólva minden gabonamérték neve helyett ezt hasz-1 Gombocz id. helyen. 1 Hóman id. helyen 1138-ban. 3 A provençal eredet nem tekinthető teljesen kizártnak. Lehetséges, hogy a magyarok X. századi lombardiai kalandozásaik idején provenceiekkel összeköttetésbe jutottak, hiszen ez időben Hugó, a provencei gróf volt' Itália királya. 4 Hóman id. munkája 482. 1. (Fejér Cod. diplom. IV. k. 193. 1. alapján.) 5 Bihar vármegye statutuma 1745. évből, 39. cikk. (Közli Kolozsváry—Óváry. Magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. III. к. 3521 1.) Instruct, lib. IV. 1550. évben a máramarosi sószedő kapitánynak adott utasításból (OL. Instructionum Cam. Hung, et Seep, libri XIV.) Századok, 1923. I—VI. füzet. 9